ADATKEZELÉSI ÉS ELEMZÉSI CIKKEK 2020. június 10. Szerző: Nigel Turner, Global Data Strategy

Charles Dickens 1864-ben jelentette meg „Közös barátunk” című regényét. Talán megkockáztathatjuk, hogy nem az adatstratégia és az üzleti stratégia kapcsolatára gondolt, amikor írta. Ennek ellenére kijelenthetjük, hogy digitális, adatalapú világunkban az üzleti- és az adatstratégia csak akkor lehet sikeres, ha szorosan összefonódnak és barátokként együtt fejlődnek. 

Az adatalapú üzletvitel térnyerése előtt az üzleti- és az adatstratégia közötti kapcsolat lineáris volt. Az üzleti oldal először meghatározta a stratégiai célokat és törekvéseket, és ezután kezdődött az adatstratégia felépítése.  Ennek célja, hogy olyan adatképességeket tervezzenek, amik támogatják az üzleti tervet és stratégiát. Ez azt is jelentette, hogy gyakran az IT-részleg volt az adatstratégia elsődleges mozgatórugója.

Az adat nem alárendelt eszköz

Megváltozott a világ. Egyre kevésbé állja meg a helyét az a megközelítés, hogy az adat egy szükséges rossz, egy alárendelt eszköz, amire csak az üzleti működés és a folyamatok támogatásához van szükség.. Sőt, növekszik azon szervezetek száma, ahol az adat maga az üzlet.

Ez radikálisan megváltoztatja az üzleti- és az adatstratégia közötti kapcsolatot. Ebben az új viszonyrendszerben az üzleti- és az adatstratégia fejlesztése egymással párhuzamosan és egymással összefonódva történik. Ha egy adatalapú szervezet (és melyik szervezet nem az manapság) nem ismeri fel ezt a kölcsönösséget, akkor az kudarcra van ítélve. Ez azt is magában hordozza, hogy az adatalapúvá váló, digitalizálódó szervezetnek meg kell alkotnia és meg kell valósítania a saját adatstratégiáját, ám erre meglepő módon még mindig sokan képtelenek.

Vegyünk például egy céget, ami fogyasztói termékeket gyárt. Régebben ez a vállalat arra összpontosított, hogy termékeit nagykereskedőknek vagy más közvetítőknek értékesítse. Ebből kifolyólag a végfelhasználókról jobb esetben is csak hiányos ismeretei voltak, de jellemzően semmilyen információval nem rendelkezett róluk.

Ma viszont egyre több vállalat dönt úgy, hogy új, digitális értékesítési csatornákon közvetlenül is kiszolgálja végfelhasználóit. A nagykereskedők kihagyásával növelni akarja a profitrátáját, és jobban meg akarja ismerni a végfelhasználóit, hogy szorosabb kapcsolatot építhessen ki velük. Mindez azonban csak akkor lehetséges, ha az új üzleti stratégiát a megvalósításhoz szükséges adatstratégiával együtt fejlesztik ki. A főbb megválaszolandó kérdések ezen a ponton:

• Milyen új adatokat kéne begyűjteni és generálni, a fejlesztés alatt álló új üzleti folyamat támogasához?
• Milyen adatplatformokra van szükség az adatok tárolásához?
• Hogyan zajlik majd az értékesítés (közvetlen online csatornákon, közösségi médiában, stb.)?

Adatok nélkül nincsen üzleti stratégia 

Meggondolatlanság úgy kőbe vésni az üzleti stratégiát, hogy nem győződünk meg arról, alátámasztják-e azokat megfelelő adatok. A közvetlen értékesítésre való átállás üzleti modelljének kidolgozásánál tehát az adatokra kell a legtöbb figyelmet fordítani. Ráadásul az is előfordulhat, hogy a közvetlen értékesítési stratégia kidolgozása közben, az adatalapú szemlélet segítségével új, korábban figyelmen kívül hagyott lehetőségek is megjelennek. Például az online vásárlások elemzésével olyan vásárlási trendek rajzolódnak ki, amelyek segítségével új termékelőnyöket lehet kommunikálni.

Ha azt a feladatot kapjuk, hogy alkossunk adatstratégiát, hogyan tudjuk biztosítani ezt a szoros kölcsönösséget? Jöjjön pár tipp:

• A CDO határozza meg, ne a CTO: Az első és legfontosabb, hogy az adatstratégia ne az IT-részleg hatásköre legyen, és ne ott dolgozzák ki. Az IT feladata, hogy a technológiai stratégiát vezényelje, amivel megteremthetők a szükséges adatképességek, de az adatstratégia az üzleti oldalhoz tartozik. Utóbbi természetesen szorosan együttműködik az IT-vel. Az adatstratégia élén az adatgazdálkodási igazgató (CDO) áll, amennyiben van ilyen pozíció a szervezetnél.
• Ismerni kell az üzlet mozgatórugóit: Az adatmenedzsment szakembernek meg kell róla győződnie, hogy érti a szervezetét, annak üzleti céljait, stratégiáit és törekvéseit. Ehhez természetesen jó kiindulópont a meglévő üzleti stratégia, de ezt ki lehet még egészíteni az éves jelentésekkel, a belső és külső honlapokkal, közösségi médiáról származó visszajelzésekkel és további forrásokkal.
• Kommunikálni kell az érdekeltekkel: Az adatstratégia összeállítása közben érdemes széles körben kommunikálni az érdekeltekkel, üzleti és IT oldalon egyaránt. Ez a felsővezetőktől kezdve azokat is magában foglalja, akik a napi ügyvitelben érintettek. Mindannyiuk más szempontból közelíti meg az adatokhoz kapcsolódó problémákat és lehetőségeket, így egy sokkal részletesebb és átfogóbb kép alakulhat ki az adatok pillanatnyi állapotáról és a változást mozgató tényezőkről.
• Az üzleti nyelvet kell beszélni: Számítani lehet rá, hogy miután az érdekeltek elolvassák az adatstratégia első vázlatát, több módosításra is szükség lehet. A stratégia prezentálásánál üzleti nyelven és nem adatgazdálkodási szakszavakkal kell kommunikálni, hogy mindenki megértse a tartalmát. Ahol csak lehet, az üzleti stratégia nyelvezetét kell alkalmazni, hogy az olvasók összeköttetést találjanak a kettő között.
• Agilitás: Az adatstratégia nincsen kőbe vésve. Képesnek kell lennie a változásra és a fejlődésre, ahogyan az üzleti célok és stratégiák is változnak. Ehhez olyan folyamatot kell kialakítani, ami biztosítja az állandó összhangot. Ezt a folyamatot, az érdekelt felekkel közösen, rendszeres időközönként felül kell vizsgálni, és szükség esetén frissíteni kell.

Egyre több szervezet kezdi felismerni, milyen kulcsszerepet játszik egy dinamikus és rugalmas adatstratégia az üzleti célok elérésében. A Data Management Association UK (DAMA UK) tagjai körében végzett felmérésben a válaszadók 69 százaléka állította, hogy az adatstratégia kidolgozása a két legfontosabb adatgazdálkodási teendő egyike (a résztvevők 77 százaléka szerint a másik az adatigazgatás, a Data Governance).

Nehéz időket élünk. Az üzleti és az adatstratégia csak akkor felelhet meg a szervezetek által támasztott magas elvárásoknak, ha kölcsönös barátságban állnak. Ezzel Charles Dickens is egyetértene.