Mindig úgy gondolunk a Data Steward-okra, azaz adatkezelőkre, mint az adatok névtelen hőseire. Nélkülük képtelenek lennének az adattudósok megbízni a rendelkezésre álló adatokban és értelmezni azokat, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás nem adna helyes eredményeket, és a vállalat működését nem lehetne az adatokra alapozni.

 Kik is ezek a névtelen hősök, és mit visznek végbe? Szóljon most róluk a történet.

Dióhéjban, az adatkezelők felelnek egy vállalat adatainak és metaadatainak karbantartásáért és értelmezéséért. Céljuk, hogy gondoskodjanak az általuk felügyelt adatok minőségéről, megfelelőségéről, egyértelműségéről és értelmezéséről.

Az adatkezelő ismeri az üzleti működést, és kellő tapasztalattal és tudással rendelkezik a rábízott adattartományt illetően. Többfajta adatkezelő létezik, de az adattartomány-kezelő (data domain data steward) a legelterjedtebb típus. Ő az, akihez az alábbi kérdésekkel szoktak fordulni:

• Nem tudod, hol találom ezt az adatot, amire szükségem lenne?
• El tudod magyarázni, hogy ez az adat miről szól?
• Mit jelent ez az üzleti kifejezés?
• Mennyire megbízható szerinted ez az adat?
• Használhatom ezt az adatot ehhez a projekthez?

 Ahogy végigfut ezeken a kérdéseken, valószínűleg már látja is lelki szemei előtt azt a kollégát, aki tudja ezekre a választ. Még az is lehet, hogy önmagára ismer. Persze mindez csak a téma felületes megközelítése.

Felmerülhet Önben a kérdés, hogy ezeket a válaszok nincsenek-e meg egy üzleti szószedetben, egy adatkatalógusban vagy egy adatszótárban. A válasz egy határozott igen, de ezek az eszközök is csak azért tartalmazzák ezeket a válaszokat, mert egy adatkezelő gondoskodott róla, hogy ott legyenek.

Mik az adatkezelő fő feladatai?

Egy adatkezelőt szerteágazó feladatokkal bíznak meg, de ezek leggyakrabban az alábbi 3 kategória egyikéhez tartozik:

1. Adatminőség

• Minőségi követelmények, szabályok és szabványok meghatározása
• Az adatok minőségi besorolásának hitelesítése és nyomon követése
• Hozzájárulás a felügyelt adattartományt igazgató üzleti szabályok megalkotásához (pl. adatbetöltési [ETL] szabályok)
• Adatminőségi mérőszámok meghatározása
• Adatminőségi auditok, szabályozások, folyamatok és politikák kialakítása
• Hozzájárulás az adatminőségi problémák okainak feltérképezéséhez

2. Metaadat-kezelés

• Üzleti metaadatok létrehozása. Ezek segítenek meghatározni az üzleti fogalmakat és kialakítani az üzleti szószedetet.
• Adatok kontextusba helyezése és iránymutatás azok értelmezéséhez
• A jóváhagyott adat- és metaadat-meghatározások, illetve a referenciaadatok használatának elősegítése
• Együttműködés a technikai adatkezelőkkel (Data Custodian)l a műszaki metaadatok dokumentálásban

3. Szabályozói megfelelőség (Compliance) 

• Segítségnyújtás az adatok osztályozásánál
• Az adatok megőrzéséhez, archiváláshoz és törléséhez tartozó követelmények meghatározása
• Az adatbiztonsági követelmények meghatározása
• Az adatvédelmi jogszabályok átültetése az adatvédelmi politikába és szabványokba
• Adathasználati iránymutatás összeállítása a személyes adatok védelméről szóló szabályok betartásához

Összegzés

Ahogyan már korábban is említettük, az adatkezelők általában az üzleti oldalt is ismerő szakértői az egyes témaköröknek. Kellő tudással és tapasztalattal rendelkeznek a rájuk bízott adattartományt illetően.

Bár láttunk már olyan megoldást is, hogy a műszaki részében is járatos adatelemzőkre vagy adatvagyon-gazdálkodó szakemberekre bíztak adatkezelői feladatokat, ideális esetben azonban az adatkezelőket az üzletviteli körökből toborozzák, hiszen munkájuk minden területén hasznosíthatják az ott szerzett tudást és rálátást.

Az Ön vállalatában kik az adatkezelők? Milyen feladatokat bíznak rájuk?