Hogyan alakítsunk ki adatvezérelt vállalatot?

Hogyan alakítsunk ki adatvezérelt vállalatot?

 Az adatvezérelt vállalat, nem egy íróasztalom megszületett elméleti koncepció, hanem a gyakorlatban kialakult modell. Vendégszerzőnk az elmúlt években intenzív, adatokhoz kapcsolódó termékekkel foglalkozott különböző szektorokban. Ott szerzett  tapasztalatait az alábbiakban foglalta össze: 

1. Ha algoritmusokkal dolgozunk, a fő mozgatórugó a probléma legyen, ne a technológia.

2. Problémamegoldáskor értsük meg a folyamatot, mielőtt egy kontextusba nem illő módszert próbálnánk meg erőltetni.

3. A folyamat megértéséhez pedig a dolgozók napi feladatait kell ismerni.

4. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk együttműködni a dolgozókkal, tisztelnünk kell őket és a tudásukat. Ennek hiánya a projekt kudarcához vezethet.

5. A megoldásnak fel kell használnia a dolgozók rálátását a folyamatokra. Ha ők úgy érzik, hogy részesei a megoldás kialakításának, jobb munkát fognak végezni.

6. A nagy szervezetekben az írásba fektetett folyamatok önmagukban nem fogják megváltoztatni az alkalmazottak által megszokott munkamenetet. Rengeteg kommunikáció kell ahhoz, hogy ez működjön.

7. A megoldással új lehetőségeket kell teremteni az alkalmazottaknak, és meg kell tanítani őket, hogyan használják ezeket.

8. A technológia segítségével a tanulási folyamatokat néhány évről akár néhány hónapra lehet csökkenteni.

9. A technológia segítségével megszabadulhatunk egyes függőségektől, és idővel önfenntartó megoldásokat építhetünk ki.

10. Iteratívan fejlesszen, és lépésenként javítsa a projektet/terméket.

Ezt a 10 pontot kell szem előtt tartani intenzív, adatokhoz kapcsolódó termékek fejlesztésénél. Ezek segíthetnek egy adatvezérelt vállalat kialakításában. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy egy nagy szervezetnél projektek tucatjaira van szükség ahhoz, hogy a kultúraváltás végbemenjen. Az adat- és a “vélemény-vezérelt” vállalat között a különbséget a vállalati kultúra jelenti. A kultúra az alkalmazottak gondolataiban él, és arról szól, hogy ők hogyan gondolkoznak és dolgoznak nap mint nap.

Az átalakulás során segíteni kell az alkalmazottakat szokásaik megváltoztatásában, és meg kell mutatni nekik, hogyan tudják a rendelkezésre álló eszközökkel javítani a mindennapi folyamatokat. Ahhoz, hogy részesei legyenek a változásnak, lehetőségeket kell számukra teremteni, be kell őket vonni és meg kell nekik mutatni, hogy a megoldásokat ők maguk is képesek alkalmazni a munkájukban.

Egy “vélemény-vezérelt” vállalat vezérigazgatójaként könnyen találhat olyan tanácsadókat, akik azt ígérik, hogy egy éven vagy akár pár hónapon belül át lehet alakulni adatvezérelt vállalattá. Az igazság azonban az, hogy, ebből semmi nem fog megvalósulni, ha nem emelik ki a kultúrát, mint az egész folyamat mozgatórugóját. Ezek a tanácsadók először valószínűleg az emberek napi munkáját segítő termékeket fogják bevezetni. Ez rendben is van, de, ha nem foglalkoznak kiemelten a kulturális hozzáállással, akkor elbukik az egész projekt, és semmi hozadéka nem lesz a rá fordított összegeknek.

Több éves tapasztalatra alapozott javaslatom, hogy az erőforrásokat az alkalmazottakra fordítsa, de ne csak egy pár kiválasztottra, hanem valamennyiükre. Tanítsa őket, segítsen nekik máshogy gondolkozni, és persze legyen ön az első, aki változik. Egy átalakítási projektnek nincsen jobb arca, mint a vezérigazgató maga.

A cikk szerzője Miguel Diaz, Global Head of Data Engineering, RappiBank Columbia. A legtöbb munkatapasztalatát a legnagyobb kolumbiai vállalatoknak dolgozva szerezte. Megfordult a banki, az egészségügyi, a telekom, a kiskereskedelmi és az állami szektorban is. Jelenleg a Rappinál, az első kolumbiai “unikornisnál”, az egyik leggyorsabban növekvő dél-amerikai startupnál dolgozik.

Az írás eredetileg a CDO Magazine-ban jelent meg.

Kik azok a Data Steward-ok, az adatkezelők?

Kik azok a Data Steward-ok, az adatkezelők?

Mindig úgy gondolunk a Data Steward-okra, azaz adatkezelőkre, mint az adatok névtelen hőseire. Nélkülük képtelenek lennének az adattudósok megbízni a rendelkezésre álló adatokban és értelmezni azokat, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás nem adna helyes eredményeket, és a vállalat működését nem lehetne az adatokra alapozni.

 Kik is ezek a névtelen hősök, és mit visznek végbe? Szóljon most róluk a történet.

Dióhéjban, az adatkezelők felelnek egy vállalat adatainak és metaadatainak karbantartásáért és értelmezéséért. Céljuk, hogy gondoskodjanak az általuk felügyelt adatok minőségéről, megfelelőségéről, egyértelműségéről és értelmezéséről.

Az adatkezelő ismeri az üzleti működést, és kellő tapasztalattal és tudással rendelkezik a rábízott adattartományt illetően. Többfajta adatkezelő létezik, de az adattartomány-kezelő (data domain data steward) a legelterjedtebb típus. Ő az, akihez az alábbi kérdésekkel szoktak fordulni:

  • Nem tudod, hol találom ezt az adatot, amire szükségem lenne?
  • El tudod magyarázni, hogy ez az adat miről szól?
  • Mit jelent ez az üzleti kifejezés?
  • Mennyire megbízható szerinted ez az adat?
  • Használhatom ezt az adatot ehhez a projekthez?

 Ahogy végigfut ezeken a kérdéseken, valószínűleg már látja is lelki szemei előtt azt a kollégát, aki tudja ezekre a választ. Még az is lehet, hogy önmagára ismer. Persze mindez csak a téma felületes megközelítése.

Felmerülhet Önben a kérdés, hogy ezeket a válaszok nincsenek-e meg egy üzleti szószedetben, egy adatkatalógusban vagy egy adatszótárban. A válasz egy határozott igen, de ezek az eszközök is csak azért tartalmazzák ezeket a válaszokat, mert egy adatkezelő gondoskodott róla, hogy ott legyenek.

Mik az adatkezelő fő feladatai?

Egy adatkezelőt szerteágazó feladatokkal bíznak meg, de ezek leggyakrabban az alábbi 3 kategória egyikéhez tartozik:

1. Adatminőség

  • Minőségi követelmények, szabályok és szabványok meghatározása
  • Az adatok minőségi besorolásának hitelesítése és nyomon követése
  • Hozzájárulás a felügyelt adattartományt igazgató üzleti szabályok megalkotásához (pl. adatbetöltési [ETL] szabályok)
  • Adatminőségi mérőszámok meghatározása
  • Adatminőségi auditok, szabályozások, folyamatok és politikák kialakítása
  • Hozzájárulás az adatminőségi problémák okainak feltérképezéséhez

2. Metaadat-kezelés

  • Üzleti metaadatok létrehozása. Ezek segítenek meghatározni az üzleti fogalmakat és kialakítani az üzleti szószedetet.
  • Adatok kontextusba helyezése és iránymutatás azok értelmezéséhez
  • A jóváhagyott adat- és metaadat-meghatározások, illetve a referenciaadatok használatának elősegítése
  • Együttműködés a technikai adatkezelőkkel (Data Custodian)l a műszaki metaadatok dokumentálásban

3. Szabályozói megfelelőség (Compliance) 

  • Segítségnyújtás az adatok osztályozásánál
  • Az adatok megőrzéséhez, archiváláshoz és törléséhez tartozó követelmények meghatározása
  • Az adatbiztonsági követelmények meghatározása
  • Az adatvédelmi jogszabályok átültetése az adatvédelmi politikába és szabványokba
  • Adathasználati iránymutatás összeállítása a személyes adatok védelméről szóló szabályok betartásához

Összegzés


Ahogyan már korábban is említettük, az adatkezelők általában az üzleti oldalt is ismerő szakértői az egyes témaköröknek. Kellő tudással és tapasztalattal rendelkeznek a rájuk bízott adattartományt illetően.

Bár láttunk már olyan megoldást is, hogy a műszaki részében is járatos adatelemzőkre vagy adatvagyon-gazdálkodó szakemberekre bíztak adatkezelői feladatokat, ideális esetben azonban az adatkezelőket az üzletviteli körökből toborozzák, hiszen munkájuk minden területén hasznosíthatják az ott szerzett tudást és rálátást.

Az Ön vállalatában kik az adatkezelők? Milyen feladatokat bíznak rájuk?

Az adatigazgatás és a koronavírus-járvány

Az adatigazgatás és a koronavírus-járvány

Felfogni is nehéz, mennyi változást is kell jelenleg megélnünk. Miközben a koronavírus-járvánnyal küzdünk, óriási pénzügyi és technológiai nyomás is nehezedik ránk, hiszen a gazdaságot és a közösségeket újra kell indítanunk, ami néha teljes újjáépítést jelent. Ebben a munkában  kritikus azoknak a szervezeteknek és vállalatoknak a szerepe, amik a gazdaság hajtóerejét képezik (bankok, kormányzati szervek, gyártó cégek, iskolák, energetika stb.). 

Valamennyiükön nagy a nyomás, hogy képesek legyenek adatokat szolgáltatni a megalapozott üzleti döntések meghozatalához. Ehhez újra kell tervezzék rendszereiket, eszközeiket, folyamataikat. 

Vannak, akik szerint ebben a helyzetben az adatigazgatás (data governance) egy kevésbé fontos, semmiképpen nem magas prioritású terület. Mi ezzel szemben úgy gondoljuk, hogy most van itt az ideje annak, hogy a szervezetek rendbe rakjanak néhány olyan problémát, ami hosszabb idő óta leginkább a szőnyeg alá söpörtek. A közös nevező nem más, mint az adat.

Eresszük kicsit szabadjára a képzeletünket:

  • Mi lenne, ha Európa, Dél-Amerika és az Egyesült Államok epidemiológiai szakemberei (minden politikai megfontolást félretéve) megoszthatnák egymással a vírustörzsekre vonatkozó adataikat? Ennek segítségével jobban megérthenék a genetikai mutációk mértékét, a fertőzöttségi rátákat, a járvány természetét, és így jobban felkészíthetnék a védekezésre a közegészségügyi rendszereket.
  •  Mi lenne, ha az iskolák, idősotthonok, a börtönök és közegészségügyi szervezetek szabványosítani tudnák a követett kritikus adatelemekre vonatkozó adatdefíniciókat? Ezzel jobban lehetne védeni a népesség legsérülékenyebb részét. 
  • Mi lenne, ha ezeknek az adatoknak a megosztása közben meg is tudnánk védeni a páciensek, állampolgárok, ügyfelek személyiségi jogait?
  • MI lenne, ha a  bankok, és más, kölcsönöket nyújtó intézmények kockázatelemző modelleket építhetnének, melyeknek köszönhetően jobban megelőzhetnék az olyan eseményeket, mint például a munkahelyek elvesztése. Közben olyan termékeket fejleszthetnének ki, melyek segítenének az ügyfeleinek átvergődni a bizonytalan időkön.

Mindezeknek a szcenárióknak a kulcsa a jobb adatmenedzsment képességek kiépítése:

  • az adatok – forrásokon átívelő – azonosításának és definiálásának lehetősége,
  • Az adatok anonimizálása, tisztítása, szabványosítása és összegyűjtése megosztás céljából,
  • a különböző alkalmazásokból származó adatok profilozása, és szabványos üzleti és adatmenedzsment szabályok és adatvédelmi előírások alkalmazása
  • meghatározott felhasználói szerepkörökkel és felelősségekkel kialakított munkafolyamatok felépítése
  • a governance folyamatok gyorsítása és az adateszközök értékké válási idejének (time-to-value) gyorsítása
  • az adatok, a minőség és a szabályok közötti kapcsolatok vizualizálása a hibaelhárítás egyszerűsítésére


Sajnos, az újabb és jobb adatmenedzsment eszközök munkába állítása önmagában nem oldja meg varázsütésre ezeket a problémákat. Az adatigazgatás kialakításakor olyan infrastruktúrát kell tervezni, ami az új képességeket összekapcsolja az eredeti üzleti célokkal. A kérdés tehát, hogyan tudunk hatékony, globális epidemiológiai szemléletet kidolgozni, ami alkalmas a pandémia kezelésére? Hogyan tudjuk jobban megvédeni a nagyobb kockázatnak kitett embereket? Hogyan tudunk újabb olyan termékeket tervezni, amik átsegítik az ügyfeleket és a felhasználókat a válságon?

Ha a szervezetek olyan nyomás alatt állnak, mint napjainkban, hogyan volna lehetséges épp most az adatigazgatás bevezetése? Sok szervezet az ellátási lánc elapadását, az értékesítési modell felborulását, a büdzsé csökkenését  látva erősen reaktív módra állt át.

Oszlassunk el néhány tévképzetet. Gyakran halljuk, hogy 

  • az adatigazgatás munkaigényes, időigényes bürokratikus és lassú
  • az adatigazgatás  program felállítása még jobban lassítja a dolgokat

Ennek épp az ellenkezője az igaz:

  • Egy jól megtervezett adatigazgatási program a kellő felügyeletet és irányt ad az adatmenedzsmentnek,  felerősíti az adatok értékét és sokoldalúságát.
  • Segít a technológiai befektetések fontossági sorrendjének kiválasztásában, az üzleti célok és az azokat lehetővé tevő technológiák közötti egyensúly megtartásában.
  • Egy eredményes data governance modell tisztázza a felhasználók szerepkörét, felelősségét és az átadási pontokat, javítja a kommunikációt az adatmenedzsment csapat és, az üzleti felhasználók között
  • Hatékonyan csökkenti az adatminőséggel kapcsolatos hibaelhárításra és az üzleti célokat támogató adatok megtalálására fordított időt és erőfeszítést  

Ha az üzleti és az IT adatkezelők az Adatigazgatási Tanácstól  megfelelő felhatalmazást és együttműködési fórumot kapnak, ez elősegíti az osztályokon és silókon keresztüli kommunikációt.

Az adatsilók és az üzleti részlegek közötti kommunikációt segíti elő, ha egy data governance tanács segítségével az üzletet és az IT adatkezelőket együttműködésre sarkalljuk. Mindezt figyelembe véve, hogy engedheti meg a vállalat magának, hogy NE fejlessze adatigazgatási erőforrásait? 

Valamennyien iszonyú nyomás alatt állunk., Az az elvárás, hogy sokkal érzékenyebben reagáljuk a változó piacokra, ugyanakkor együnk agilisabbak saját szervezetünkön belül. Ez azt is jelenti, hogy szembe kell néznünk alapvető, régóta meglévő, az éretlen eszközökből és/vagy szervezeti kultúrából származó gyengeségekkel. Semmi értelme, hogy vég nélkül ugyanolyan módszerekkel (végső soron sikertelenül) próbáljuk megoldani ugyanazokat a problémákat.

Az adatigazgatási kezdeményezéseket legjobb kicsiben indítani, egy releváns projekttel, így hamar érhet el üzleti sikert a vállalat. A szervezet határozza meg a sikeresség mérőszámait, törekedjen mérhető eredmények elérésére. Az Informatica Data Governance Keretrendszer jó kiindulópont új célok meghatározásához, értéket jelentő képességeket és üzleti fókuszú mérőszámokat generál. 

Így készítsen vállalati adatstratégiát

Így készítsen vállalati adatstratégiát

A vállalati adatprojektek az adatstratégia kialakításával,  nem pedig egy szoftver vagy egy szerver beszerzésével kezdődnek. 

A nemzetközi adatmenedzsment szervezet, a Data Management Association (DAMA) felmérése szerint az adatmenedzsmenttel foglalkozó szakemberek legnagyobb kihívása az adatkultúra vállalati meghonosítása. Ennek egyik meghatározó eleme az adatstratégia kidolgozása. Nem egyszerű feladat, hiszen ez az adatmenedzsmentben való jártasságot és az üzleti ismereteket egyaránt feltételezi. Az igazán jó adatstratégia érhető, tömör, kerüli a technikai nyelvezetet, és az üzleti eredményekre összpontosít. Cikkünkben az adatstratégia elkészítéséhez szeretnénk segítséget nyújtani.

Az adatstratégia új helyzete 

Az adatvezérelt vállalatok megszületése előtt az üzleti stratégia és adatstratégia közötti kapcsolat lineáris volt: az üzlet meghatározta a stratégiai célokat, majd ezután következett az adatstratégia kidolgozása, az üzleti stratégia és terv támogatásához szükséges adatkapacitások felépítése. Ez magával hozta, hogy rendszerint az IT osztályok fejlesztették az adatstratégiát. 

Mindez mára megváltozott. Túlhaladottá vált az a felfogás, hogy az adat csupán az üzlet másodrendű segédje, vagy az üzleti folyamatok és működés támogatója. Nagyon sok vállalatnál maga az adat az üzlet.

Ez az új helyzet viszont alapjaiban változtatja meg az üzlet és az adatstratégia viszonyát. Az új felállásban az üzleti stratégia és adatstratégia fejlesztése párhuzamosan, kéz a kézben halad. Az az adatvezérelt vállalat, mely nem ismeri fel ezt a kapcsolatot, sikertelenségre van ítélve. Minden magára adó, adatvezérelt digitális szervezetnek szüksége van egy mindennap használható adatstratégiára. 

Hogyan biztosító az üzleti stratégia és adatstratégia közötti összefüggés és kölcsönösség

A CDO,  ne pedig a CIO alkossa meg az adatstratégiát

Az IT részleg fontos szerepet tölt be az adatképességek kiépítéséhez szükséges technológia biztosításában, ám az adatstratégia az üzlet tulajdona. A chief data officer (CDO) a logikus választás az adatstratégia megalkotásához. 

1. A legfontosabb az üzleti célok megértése

Adatmenedzsment szakértőként győződjön meg róla, hogy érti az üzleti célokat, a vállalati stratégiát. Olvassa el a formális üzleti stratégiát, de egészítse ki mindezt az éves jelentésekkel, külső és belső weboldalakon lévő információkkal, releváns közösségi oldalak híreivel.

2. Az érintett vezetők bevonása

Az adatstratégia kidolgozása előtt beszéljen a vállalat üzleti és IT vezetőivel, bárhol is legyenek a céges ranglétrán. Minél több nézőpontot és véleményt ismer meg, annál teljesebb lesz az adatok helyzetéről kialakított kép.

3. Beszéljen az üzlet nyelvén

Az adatstratégia első vázlatának megszületése után számoljon azzal, hogy az érdekelt felek visszajelzései alapján több változatot kell készítsen. Ne használja az adatmenedzsment szakkifejezéseit, hanem üzleti nyelven, érthetően fogalmazzon. Ahol csak lehetséges, használja az üzleti stratégia nyelvezetét, hogy az üzleti döntéshozók könnyen közvetlen kapcsolatot teremthessenek az adatstratégia és üzleti stratégia között.

4. Az agilis megközelítés előny

Egy adatstratégia sincs kőbe vésve. Az üzleti stratégiával párhuzamosan változik és fejlődik. Rendszeresen nézze át az adatstratégiát, és frissítse azt a változásoknak megfelelően.

5. Fogalmazza meg, hogy mitől releváns az adatstratégia?

A stratégia megalkotása előtt meg kell határozni, hogy az adat  pontosan milyen szerepet tölt be a szervezetben. Gondolja át, hogyan találkozik az a vállalati stratégiai célokkal és üzleti elképzelésekkel. Beszéljen minden üzletágvezetőjével, velük közösen dolgozza ki, értelmezze az adatok szerepkörét, hiszen ezzel is segíti a vállalati adatkultúra terjedését. Menjen ennél is tovább, kérdezze ki az ügyfeleiket is, és nem csupán a rájuk vonatkozó adatokról.

6. Tegye fel a fontos kérdéseket

Fogalmazza meg törekvéseit. Például, hová szeretne elérni, és ez az “utazás” hogyan néz ki? Széles körben tenné elérhetővé az adatokat? Pontosan kik férhetnek hozzá? 

A kollégák rendelkeznek a szükséges adatismeretekkel és készségekkel? (A DataIQ kutatása szerint a vállalatok 29 százalékának az ügyféladatok elemzése jelenti a legnagyobb kihívást.)

Az adatstratégia az adatmenedzsment területén hozna javulást, változtatna a szerepkörökön, felelősségeken, folyamatokon, vagy inkább a technikai infrastruktúrát alakítaná át? (A vállalatok többsége számára a régi rendszerek jelentik a legnagyobb adatmenedzsment-kihívást.)

A tiszta vállalások és mérföldkövek meghatározása egyben mindenki szerepkörét tisztázza. Az adatmenedzsment szakemberekre meghatározó szerepe hárul ebben a feladatban.

7. Az alkalmazási terület (scope) meghatározása

Nagyban megkönnyíti az adatstratégia megvalósítását, ha pontosan meghatározza, hogy az milyen típusú adatokra vonatkozik. A stratégia minden vállalaton belül tárolt adatra kiterjeszthető, de előfordulhat az is, hogy csak bizonyos típusú adatokkal foglalkozik, legyen az személyes, működési vagy ügyféladat.

8. Elvek megfogalmazása

A stratégia gyakorlati betartását segíti, ha lefekteti azokat az elveket, melyek alapján az adatokat menedzselik. Vannak, melyektől nem tekinthet el (adatvédelmi elvek), de dönthet a nyílt adatelvek, vagy a FAIR adatelvek mellett (keretes írásunkban bővebben foglalkozunk vele). A lényeg, hogy a  vállalatra szabottan válassza ki az elveket.

FAIR ADATELVEK

A FAIR adatelveket 2016. márciusában publikálta egy adatmenedzsmentben jártas, tudósokból és szervezetekből álló konzorcium. A FAIR mozaikszó, amit az alábbi angol kifejezések kezdőbetűiből raktak össze: findability, accessibility, interoperability reusablility.
Findability: az adatokat úgy tároljuk és strukturáljuk hogy azok könnyen megtalálhatók legyenek.
Accessibility: az adatokhoz a megfelelő embereknek megfelelő időben hozzá kell tudni férniük.
Interoperability:az adatokat lehessen egymással integrálni.
Reusability: az adatoknak újra felhasználónak kell lenniük.

9. A megfelelő mérőszámok alkalmazása

Meghatározta, mit szeretne az adatokkal elérni, milyen adatokat használ fel és milyen elvek alapján kezdi el a munkát. De honnan tudja, hogy mindez sikerült? Határozza meg, mit jelent a siker, milyen mérőszámokkal kíséri figyelemmel a fejlődést. Döntse el, milyen rendszerességgel tart értékeléseket, és módosítsa a stratégiát, ha kell.

10. Hajtsa végre a stratégiát

Gratulálunk! Az adatstratégia kész, de az igazán kemény munka csak most kezdődik. Az adatstratégia gyakorlati alkalmazásához olyan tervre van szükség, ami a vállalati döntéshozókat is bevonja a folyamatba. Az adatstratégia érinti ugyanis a teljes szervezetet, beleértve az adatokat, technológiát, embereket és folyamatokat. Fontos például, hogy a csapattal közösen nézzék át, hogy a vállalati folyamatok miként befolyásolják az adatokkal kapcsolatos elveket, és ennek alapján hogyan kell átírni a meglévő szabályzatokat. 

Fontos megvizsgálni, hogy a meglévő technológia hogyan támogatja az adatstratégiát,  szükséges-e valahol változtatni? Az emberekkel is foglalkozni kell, hiszen ők jelentik a változás kulcsát. A kollégák fejében lévő tudás, készségeik és képességeik elegendők az adatstratégia megvalósításához, vagy szükség van esetleg oktatásra, új szakértelem bevonására?

Az adatstratégia megköveteli, hogy magával az adattal is foglalkozzon. A meglévő adatok megfelelnek a jövőbeli terveknek? Megfelelően strukturáltak? Minőségi adatokkal dolgoznak? Szükség van gépi tanulásra (machine learning) az adatok feldolgozásához? 

Az adatstratégia sikeres alkalmazása hosszú távú feladat, de megéri türelmesnek lenni. A hosszútávú cél megváltoztatni a szervezet adatképességét, ezzel is elősegítve az üzleti stratégia megvalósítását.

Átalakuló szerepkörben a CDO

Átalakuló szerepkörben a CDO

A Chief Data Officer(CDO) viszonylag új szerepkör, aminek jelentősége a vállalati adatvagyon felértékelődésével együtt növekszik. Idehaza főként a nagyvállalatoknál találunk dedikált CDO-t, a kisebb szervezeteknél jellemzően egy-egy felsővezető vagy tulajdonos vállalja magára ezt a szerepkört.  

Középpontban az innovatív feladatok

Még ha foglalkoztattak is korábban egy vállalatnál  adatvagyon-gazdálkodási vezetőt, a szerepköre mára megváltozott – mondja Jitesh Ghai, a terület egyik legismertebb szakértője, az amerikai  Informatica alelnöke. A legnagyobb változás: “védekezés” (szabályoknak való megfelelés, és biztonság) helyett “támadásba” (innováció és üzleti célok támogatása) lendültek a CDO-k.

A NewVantage Partners felmérése is alátámasztja ezt a váltást: míg 2009. és 2012. között az adatvagyon-gazdálkodásért felelős vezetők főleg a szabályozásoknak való megfelelőséggel foglalkoztak, jelenleg munkaidejük több mint felét (55 százalék) innovatív, stratégiai feladatokkal töltik.

“Az adat az új olaj” szlogenmanapság a vezető gazdasági lapok címoldalán bukkan fel. Ez érzékelteti, hogy vállalatok elkezdtek az adatra innovációs platformként tekinteni.  Emiatt a CDO szerepe is átalakul: belső szolgáltatóból egyre inkább üzleti vezetővé válik: nemcsak a jogszabályi megfelelést biztosítja és a működési hatékonyságot javítja, hanem az új termékek, szolgáltatások kialakításában, az ügyfelek megtartásában is kikerülhetetlen. 

Formálódó szerepkör

Az Informatica-IDC tanulmánya szerint az adatvagyon-gazdálkodási vezetők KPI-jának 80 százaléka olyan üzleti célokhoz kapcsolódik, mint a működési hatékonyság, az ügyfél-elégedettség, az adatvédelem, az innováció, a bevételek növelése és a produktivitás. Ezek alapján  úgy tűnik, a CDO szerepkörén nincs mit változtatni, a valóság azonban mást mutat.

A NewVantage Partners felmérése szerint a vállalatok alig 28 százalékánál tiszta és világos a CDO szerepköre. A cégek közel fele (49 százalék) úgy véli, a feladatkör még fejlődik, kialakulóban van. 

A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a vállalatokon belül nincs egyetértés abban, hogy pontosan ki is felelős az adatokért. A szervezetek csupán 40,2 százalékánál a CDO ez a személy. Az esetek 11 százalékában a CIO felügyeli az adatokat, 12 százalékban valamelyik másik felsővezető feladatai közé tartozik, míg a vállalatok negyedénél (26,8 százalék) nincs egy közös felelős.

A vállalatok 70 százaléka nagyobb mértékben szeretne adatvezérelt lenni, a legtöbben azonban csak kevéssé tudják kihasználni az adataikban rejlő lehetőségeket. A felmérés szerint ez jórészt annak köszönhető, hogy a CDO-kkal szemben támasztott, egyre bővülő elvárásoknak rosszak a prioritásai. 

A Chief Data Officer (CDO): a digitális transzformáció sarokköve

A CDO-k jelentik az üzlet és az IT közötti kapcsolódási pontot. A CDO csapata az üzleti követelményeket adat-követelményekre fordítja le az IT osztálynak, az üzleti szereplőknek pedig elmagyarázza, mit és mennyi idő alatt lehet a technológiai korlátok között a gyakorlatban megvalósítani. Az adatvagyon-gazdálkodási vezető tehát egyfajta tanácsadó és kapcsolódási pont az IT és az üzlet számára egyaránt.

Az adatvagyon-gazdálkodási vezető feladatai

A szervezetek eltérő feladatokat bíznak a  CDO-ra. Az üzleti prioritásoktól függően egy adatvagyon-gazdálkodási vezető az alkalmazottak, az üzleti infrastruktúra és az ügyfelek adataiért is felelős lehet. A CDO feladata lehet, hogy a nyers adatból értéknövelt információs “vagyontárgyakat” alkosson, mint például egy dashboard vagy egy gépi tanulási modell. 

A CDO feladata kollégáit olyan adatokkal, jelentésekkel támogatni, melyek a mindennapos döntéshozatalt megkönnyítik. Emellett olyan oktatást és önkiszolgáló eszközöket kell bevezetnie, amik a felhasználókat képessé teszik az adatok hatékony és önálló  elemzésére, értelmezésére. Egy jó CDO képes olyan vállalati kultúrát teremteni, ahol az adatok az üzleti élet, és végső soron a digitális vállalat alapját képezik. 


A Chief Data Officer (CDO) és az adatvédelem

Az érzékeny adatok kezelésére a társadalom egyre inkább figyel, a szabályozás egyre szigorúbb, így az adatvédelem súlya is egyre nő a vállalatok életében. Az Adatvédelmi Tisztviselő felelőssége a belső szabályzatok és folyamatok kidolgozása, betartatása, ellenőrzése – de a CDO közreműködése nélkül  e dokumentumok csupán a polcon porosodnának. A CDO és adatmenedzsment csapata kell ahhoz, hogy  a GDPR megkövetelte vállalati adatvédelmi szabályzatokat implementálják is, és operacionalizálva a mindennapi vállalati részévé váljanak.

Mint a vállalatfejlesztés egyik legfontosabb projektjének szakértője, a CDO egyre komolyabb felhatalmazáshoz és nagyobb hatáskörhöz jut a szervezeten belül. A Gartner prognózisa szerint a CDO feladatköre a jövőben még tovább bővül:

  • A mai CDO 1.0 még az adatmenedzsmentre fókuszál.
  • A CDO 2.0 emellett átveszi az adatelemző csapat vezetését is. Bár az IT-ra bízza a szükséges képességek biztosítását, de ő felel a data pipe-ok, adat platformok, data lake-ek és adattárházak kialakításáért, és az üzlet által igényelt jelentések, elemzések szolgáltatásáért.
  • A CDO 3.0 a vállalat stratégiában gondolkodik: a cég digitális transzformációjának aktív részese, gyakran formális vezetője
  • Végül, a CDO 4.0 a digitális termékkel foglalkozó teljes üzletágat vezeti, annak eredményességéért felelős. 

Az adatgazdálkodás csapatmunka

A mai CDO-k viszonylag kis csapattal dolgoznak, az Informatica-IDC által készített tanulmány szerint 71 százalékuk négy vagy még kevesebb data steward-dal, annak ellenére, hogy rengeteg a projekt, és a felelősség.
“Az adatvagyon-gazdálkodási vezető, CDO gyakran a szükségesnél kisebb keretből gazdálkodik. Kis csapatuk van, és nagyon kell figyelniük, hogy ne aprózzák fel magukat. A legjobb gyakorlat az, hogy ha projektjeiket a vállalat legfontosabb üzleti céljait követve rangsorolják. Így nagyobb eséllyel jutnak hozzá a működésükhöz szükséges erőforrásokhoz” –  tanácsolja Ghai. Ehhez meg kell nyerni többi kollégát is, így az adatalapú gondolkodás, az adatvagyon-gazdálkodás közös prioritássá válhat.

Közvetlen kapcsolat a CEO-val

Kritikus kérdés, hogy a CDO pontosan hol helyezkedik el a vállalati hierarchiában. Régebben a CDO-k nemigen kaptak felsővezetői támogatást, de ez szerencsére változóban van. Ahogy a vállalatok egyre érettebben használják fel az adataikat, megtanulják, hogy tenniük is kell azért, hogy megfelelő adatokhoz juthassanak.  Ezért az adatvagyon-gazdálkodási vezető tipikusan annak az üzleti részlegnek jelent, amelyik legkritikusabbnak érzi az adatokat a működését illetően. A vállalat adat-, és digitális transzformációs érettségi fokától függően ez a marketing vezető, az értékesítési igazgató, vagy maga a CEO lehet. 

Cég helyett digitális munkahely

A vállalati stratégiát és  innovációt átalakító CDO-k számára talán a legnehezebb kihívás adattudatos gondolkodásra megtanítani a saját szervezetüket. A szokványos gondolkodás helyett a jövőben az jelent értéket a vállalat számára, ha a kollégák adat-kérdéseket tesznek fel, információban és a belőlük kinyerhető értékben gondolkodnak. Ez a közös gondolkodás és elemzés viszi előre a teljes szervezetet, ez alapozza meg a versenyképes digitális munkahelyet.

Nincs digitális transzformáció adatmenedzsment nélkül

Nincs digitális transzformáció adatmenedzsment nélkül

A digitális transzformációról régóta, sokat beszélnek, de gyakran félreértelmezik, nem megfelelően alkalmazzák a cégek. A COVID-19 hatására minden megváltozott, hirtelen minden az előtérbe került, ami digitális. Ma a társadalmi távolságtartás a mindennapok része, a digitális szolgáltatások és termékek jelentik a megszokottat. 

Az amerikai Informatica is a vállalatok digitális transzformációját segíti adatmenedzsment megoldásaival.  Amit Walia 2020. eleje óta vezeti a céget. Az alább olvasható írásunk SearchData Management vele készített interjúján alapul.

– Hogyan sikerült belerázódni az Informatica ügyvezetői posztjába a járvány alatt?

– Eléggé őrült év van mögöttünk. Csak nyolc hónapja vagyok a cég ügyvezetője, de úgy tűnik, mintha két éve vezetném a vállalatot, annyi minden történt. A bizonytalanság közepette változatlan, hogy 27 éves vállalatunk működése három oszlopra támaszkodik: innováció, ügyfélközpontúság és emberközpontúság. 

A járvány elején leginkább az embereinkre figyeltünk, hogy biztonságban tudjanak dolgozni. Segítettünk ügyfeleinknek is, sokan komoly nehézségekkel küzdenek. Segítettünk a kormányzati szervezeteknek és egészségügyi intézményeknek, hogy adatalapú döntéseket hozzanak a járvány elleni harcban, a gyógyításban. Ebben az időszakban nagyon tisztán kirajzolódott, hogy a digitális transzformáció soha nem volt ennyire fontos, mint most.

– Miről szól a digitális transzformáció és mi a fő kihívás ezen a téren?

– Sok a félreértelmezés a digitális transzformációval kapcsolatban. Ügyfeleink közül sokan foglalkoznak a digitális átalakulással. Nagyon gyakran kiderül azonban, hogy amit ők digitális transzformációnak gondolnak, az csupán modernizáció. Sokan úgy vélik például, ha már felhőalapú alkalmazásokat használnak, akkor már digitálisak, de ez sajnos nem igaz.

Az utóbbi pár hónapban számukra is nyilvánvalóvá vált, a digitális transzformáció azt jelenti, hogy alapjaiban, és gondolkodásmódban is digitális vállalattá kell válni. A digitális átalakulásnak sok arca van. A vállalatok új termékeket és szolgáltatásokat találnak ki, új kommunikációs csatornákat keresnek és találnak, és új működési és ellátási lánc modelleket építenek fel. A folyamatban pedig változnak a vállalatok is, új üzleti modelleket alkotnak.

– Mint az Informatica ügyvezető igazgatója, mint gondol, mi a közös a digitális transzformációban és az adatmenedzsmentben?

– Már az elmúlt években rájöttünk, és az elmúlt hat hónap megerősítette, hogy minden stratégiai digitális projekt végső soron egy adatmenedzsment projekt. 

Ha meg szeretném jobban megismerni az ügyfelemet, akkor az összes, IT rendszereimen belül szétszórt adatra szükségem van, ezt kombinálnom kell az összes, ügyfélről szóló interakciós adattal és együtt kell értelmeznem ezeket. Gondoskodnunk kell, hogy megfelelő szabályozással és adatvédelemmel kezeljük az adatokat, így nem kockáztatunk megfelelőségi problémákat.

– Milyen stratégiát követ az Informatica? 

– Vállalatunkban a cloud first, cloud native stratégiát követjük, ahol minden ügyfelünk felhőbe történő költözését gyorsítanánk. Azonban amikor felhőt mondunk, hibrid megoldásokban gondolkodunk. Vagyis cloud first megközelítéssel szeretnénk segíteni ügyfeleinket abban, amit on-premise csinálnak és ezt a felhőhöz kötjük.

Ugyanakkor nagyon bízunk a mesterséges intelligenciában: az exponenciálisan növekvő adatmennyiséget, a mai rendszerek komplexitását csakis MI segítségével tudjuk kezelni. És persze komolyan összpontosítunk ügyfeleink sikereire. Azt valljuk, hogy nemcsak technikai oldalon, hanem az üzleti értékteremtésben is segítenünk kell partnereinket.

Névjegy

Amit Walia, az Informatica ügyvezető igazgatója, 2013-ban csatlakozott a vállalathoz. A vállalat alelnökeként az adatintegrációs és -védelmi csapatot vezette, majd a termékek és stratégia csoport alelnöke és elnöke tisztségeket is betöltötte. Kinevezése előtt a termékek és marketing csoport vezetője volt. A szakember korábban tanácsadó vállalatnál, szoftvergyártónál és IT biztonsági cégnél is dolgozott vezető pozíciókban.