Tom Davenport, Randy Bean, és Josh King cikkének fordítása
A Chief Data Officer vitathatatlanul az egyik legfontosabb szerepkör egy vállalatnál. Ez egyúttal egy olyan pozíció is, amelyben köztudottan nehéz megmaradni. A CDO-k átlagos megbízatása mindössze két-két és fél év. Ennek több oka is van. A szerepkör viszonylag új, ezért a vállalatok még mindig próbálják eldönteni, hogy mit várnak el az ilyen pozíciót betöltő személytől. Sok vállalat a lehetetlent várja el a CDO-tól. Végül pedig a CDO-knak gyakran nehézséget okoz, hogy tényleges eredményeiket eladják az üzleti közönségnek – egyszerűen nem beszélik a nyelvet. De ennek nem kell így lennie. Egy sikeres CDO két tanácsot adott: 1) Kezdje az üzleti stratégiához való egyértelmű kapcsolattal, kézzelfogható példákkal arra vonatkozóan, hogy az adatelemzés hogyan tudja előmozdítani az üzleti eredményeket (topline, bottom line, cash flow), és 2) válasszon ki 1-2 előremutatóan gondolkodó üzleti partnert és mutassa be mi lehetséges jól működő adatmenedzsmenttel. Ezek a partnerek válnak a szervezet egészén belül a változás ügynökeivé.
Harminc évvel ezelőtt az volt a sokszor ismételt vicc, hogy a CIO – a Chief Information Officer rövidítése – valójában azt jelentette, hogy “Career Is Over”, azaz vége a karriernek. De ahogy a munkakörök meghosszabbodtak, és a szerep egyre inkább intézményesült, a vicc elvesztette aktualitását. Most azonban a legbizonytalanabb C-suite állás talán a Chief Data Officer, azaz CDO. A megbízatások rövidek, a fluktuáció magas, és ahogy a CIO szerepkör kezdeti időszakában, úgy tűnik, sok vállalat nem tudja pontosan, hogy mit vár a pozíciót betöltő személyektől.
A CDO munkakörnek azonban nem kell ennyire bizonytalannak lennie. Úgy véljük, hogy van mód arra, hogy a pozíció értékét még nyilvánvalóbbá tegyük, és hogy az előnyök elég gyorsan rendelkezésre álljanak ahhoz, hogy a munkakörök meghosszabbodjanak. A szerepkör világosabb meghatározása és a technológia helyett az üzletre való összpontosítás is segíthet. A viszonylag kevés, régóta pozícióban lévő CDO-val folytatott beszélgetések értékes információkkal szolgáltak az újonnan hivatalba lépők számára.
Egy bővülő, de bizonytalan szerepkör
A CDO szerepkör az utóbbi években ugrásszerűen terjedt a nagyvállalatoknál. A NewVantage Partners 2021-es, nagy, adatintenzív cégek körében végzett felmérése szerint 65%-uk mondta, hogy van vezető adatvagyon-gazdálkodási felelősük. Ez gyors növekedés 2002-hez képest, amikor a Capital One először hozta létre ezt a szerepet, és sokkal magasabb, mint a NewVantage 2012-es felmérésében, ahol a CDO-t alkalmazó cégek aránya 12% volt. A CDO-k kinevezésében a pénzügyi szolgáltató cégek jártak az élen, de ma már más, jelentős adatmennyiséggel rendelkező iparágak, köztük a kiskereskedelem, az egészségügy és még a kormányzat is kinevezte őket.
Általánosságban ez a tendencia azt a felismerést tükrözi, hogy az adatok fontos üzleti értéket jelentenek, amelyet egy felsővezetőnek érdemes kezelni. Ez annak elismerése is, hogy az adatok és a technológia – ez utóbbit általában egy CIO vagy Chief Technology Officer kezeli – nem ugyanazok, és eltérő irányítási megközelítést igényelnek. De ez csak a történet egy része.
Mind az adatok, mind a mi tapasztalataink azt sugallják, hogy a CDO szerepe bizonytalan. A Gartner felmérése és saját elemzésünk szerint az átlagos megbízatási idő két és két és fél év között van. Kevés CDO töltötte be három évnél hosszabb ideig ezt a szerepet. Bár a legtöbb CDO-t érkezésükkor támogatják, a mézeshetek gyakran élesen véget érnek a 18 hónapos időszak körül, amikor felelősségre vonják őket a jelentős átalakító változások megvalósításáért – ez szűk határidő, tekintve, hogy az adatok átalakítása a nagy, számos régi rendszerrel is rendelkező szervezeteknél általában legalább többéves folyamat.
Még a pénzügyi szolgáltatóknál is, ahol ez a szerep sokkal elterjedtebb, nagy a fluktuáció a CDO munkakörben. Az elmúlt két évben például a JPMorgan Chase, a Wells Fargo, a Goldman Sachs, az American Express, az AIG, a Travelers, a Nationwide, a Charles Schwab, az USAA, a TD Bank, a Bank of Montreal, a MetLife, a BNY Mellon, a Freddie Mac, a Prudential, a TIAA és a Truist CDO-i is távoztak. Mivel nagy a kereslet irántuk, még azok a CDO-k is, akik kiléptek egy cégtől, általában gyorsan találnak másik állást. A legtöbbjük azonban a magas elvárások és a gyors értékteremtés képességének alacsony szintjével fog találkozni a következő pozíciójukban.
Mindennek tetejébe a CDO munkakörök visszaszorulnak, mivel más új szerepkörök jönnek létre. A legtöbb szervezetnél a CDO munkakör eredetileg az adatbiztonságot foglalta magában. Most azonban sok cégnél az információbiztonsági vezetők, CISO-k foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Valaha a CDO-khoz tartozott az adatvédelem, de az adatvédelmi vezetők, CPO-k átvették ezt a feladatot. Néhány CDO-nak az adatok analitikával és mesterséges intelligenciával történő értelmezésének funkciója is a hatáskörébe tartozott, de a Chief Analytics Officer ma már szintén egy jól bevált szerepkör – bár egyes cégek bölcsen – ahogyan mi is érvelni fogunk – összekapcsolták ezt a CDO munkakörrel, Chief Data and Analytics Officer (CDAO) néven.
Elképzelhető, hogy ezek csak a CDO-k gyermekbetegségei, és a nagyobb ismertséggel a szerepkör stabilizálódni fog. Mi azonban azt állítjuk, hogy van néhány eredendő probléma abban, ahogyan sok szervezet és a hivatalban lévő CDO-k definiálták és összpontosították a munkakörrel járó feladatokat.
Miért olyan problematikus a CDO munkakör? Ennek sajnos számos oka van, de a legfontosabb talán az, hogy a munkakör gyakran rosszul van definiálva. Sok szervezet túl sokat vár el a CDO-któl, és nem világosak a prioritások számukra. Nem tudják megteremteni az ideális adatkörnyezetet a vállalaton belül, mert a régi vállalatoknak örökölt, legacy rendszereik és adatkörnyezeteik vannak, és ezekben a nagyszabású változtatások nagyon költségesek. Kevés vállalatban van nyitottság eldobni ezeket, és a nulláról kezdeni. És mindezt egy olyan időszakban, amikor az adatok mennyisége évről évre óriási mértékben növekszik, és szinte naponta jelennek meg új technológiák az adatok kezelésére.
Maguk a CDO-k is nehezen tudják eladni eredményeiket az üzleti közönségnek. Még ha vannak is javulások az adatokban, ezek gyakran viszonylag láthatatlanok a belső felhasználók számára, és üzleti szempontból nagyon nehéz mérni őket. És bár a CDO-k lehetnek adatszakértők, jellemzően hiányzik belőlük a C-suite tapasztalat és a felsővezetői szintű szervezeti vezetői készségek. A C-suite vezetői kompenzációs szintjük, valamint a C-suite vezetői múltjuk és a jól fejlett C-suite politikai érzékük hiánya gyakran már az első naptól kezdve célponttá teszi őket.
Az adatkörnyezet javítása mellett ma már sok szervezet érdekelt abban is, hogy a cégkultúrát adatközpontúbb irányba változtassa meg. Néhány általunk ismert CDO, mint például Vipin Gopal az Eli Lilly-nél és Mano Manoochar a Travelers-nél, kulturális változással kapcsolatos kezdeményezéseket vezetnek a cégüknél. Másoknak azonban, akik inkább technikai háttérrel rendelkeznek, kihívást jelenthet a kulturális változás felvállalása. Egy CDO a következőket mondta nekünk: “Úgy érzem, hogy kudarcot vallok a munkámban, mert elvárják tőlem, hogy egy sor fontos technikai változtatás végrehajtása mellett kulturális változásokat is végrehajtsak. Nincs tapasztalatom a változásmenedzsmentben, és nagyon nehéznek találom a kulturális változást”. Felméréseink mindenesetre azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben alig vagy egyáltalán nem javult azon vállalatok aránya, amelyek adatgazdálkodási vezetői szerint adatvezéreltek. Talán ha megvizsgáljuk az adatvezérelt CDO-kat és vállalataikat, akkor tisztázhatjuk, hogyan lehet a szerepet és a célt megvalósíthatóbbá tenni.
Tanulságok egy régóta dolgozó CDO-tól
A következő 5-10 évben a C-suite várhatóan jobban elfogadja a CDO szerepét, és a nagyvállalatoknak számítaniuk kell arra, hogy a szerep tovább fejlődik az elvárt készségek (több üzleti tudás és szakértelem) és a szervezeti megbízatás tekintetében. Azok a CDO-k azonban, akik rövidebb távon túl akarnak élni, megfontolhatják Guy Peri, a Procter & Gamble adat- és elemzési igazgatójának alábbi tanácsait. Több mint hat éve tölti be ezt a pozíciót, előtte még több évig volt az analitika vezetője, és közel 25 éve dolgozik a P&G-nél. Azt állítjuk, hogy a CDO munkakörének megőrzésének egyik módja, ha az analitikát és az AI-t is magában foglalja (ahogy Perié is), mivel ezeken a területeken sokkal könnyebb értéket felmutatni, mint az adatkezelésben.
Amikor megkérdeztük Peri-t, hogy a CDO-k és CDAO-k hogyan javíthatják a munkájuk megbecsülését, több ötletet is adott:
Kezdje az üzleti stratégiához való egyértelmű kapcsolattal, kézzelfogható példákkal arra vonatkozóan, hogy az adatelemzés hogyan tudja előmozdítani az üzleti eredményeket (f topline, bottom line, cash flow).
Válasszon ki 1-2 előremutatóan gondolkodó üzleti partnert, és mutassa be, mi lehetséges. Ezek a partnerek válnak a szervezet egészén belül a változás ügynökeivé.
Peri szerint – és ezzel mi is egyetértünk – az adatstratégiáknak kapcsolódniuk kell az üzleti egységek stratégiáihoz és céljaihoz, és elő kell mozdítaniuk azokat. Miután a célokról megállapodtak, a CDO segíthet az adatvagyon, a hozzájuk kapcsolódó adatmenedzsment megközelítések és a vezetői készségek kialakításában, hogy az egység elérhesse a célokat. E folyamat eredménye egy olyan adatplatform, amely az üzleti egység által prioritásként meghatározott felhasználási esetek kiszolgálása érdekében adatbeviteli, átalakítási és harmonizálási feladatokat lát el. Valamint egy demokratizált adatkörnyezet, amely üzleti intelligencia eszközkészleteket használatával lehetőséget ad az adatok kiaknázására. A P&G már 2013-ban rendelkezett ilyen platformmal és eszközkészletekkel, amint azt a Harvard Business School esettanulmánya leírja.
Az analitikai oldalról Peri elmondta, hogy a kísérleti projektek kiépítése után a CDAO-knak skálázható és fenntartható adat/analitikai termékeket kell létrehozniuk, hogy felgyorsítsák az üzleti egységek számára az értékteremtés idejét. Véleményünk szerint az ilyen termékek kulcsfontosságúak az adatvagyon és az elemzési képességek értékének bemutatásához. E termékek létrehozása érdekében Peri arra is törekedett, hogy a legjobb tehetségeket vonzza és tartsa meg az adattudomány, a mesterséges intelligencia és az adatmenedzsment területén. Igyekszik biztosítani, hogy a legnagyobb kihívásokon dolgozzanak, hozzáférjenek a legújabb eszközökhöz és technológiákhoz a hivatásuk gyakorlásához, és hogy megbecsültnek és a szélesebb körű adat/elemző szakember közösség részének érezzék magukat.
Egyetértünk azzal, hogy ezek jó stratégiák a CD(A)O sikere érdekében. Különösen fontos néhány nagy hasznosságú analitikai és mesterséges intelligencia felhasználási eset kiválasztása az üzleti vezetőkkel együttműködésben, megértve az adat- és analitikai igényeiket és megoldást kínálni rájuk. Hosszú ideig tartó munkaviszony csak úgy érhető el, ha egyensúlyt teremtünk az üzleti partnerekkel a gyorsan elérhető eredmények és hosszabb távú adat- és analitikai feladatok között. Reális elvárásokat fogalmazunk meg azzal kapcsolatban, hogy milyen gyorsan lehet ezeket elérni.
Az üzleti ismeretek, a vezetői és befolyásolási képességek, a kommunikáció és a szervezeti transzformációk kezelésével kapcsolatos készségek a mai CD(A)O számára alapvető fontosságúak. E készségek nélkül a CDO szerepkör a “back office” tevékenységek közé szorul, hasonlóan a hagyományos CIO-khoz, akik kizárólag az adatközpontra, az infrastruktúrára és a vállalati alkalmazások telepítésére összpontosítanak. Úgy véljük, hogy a jövő CIO-i, digitális vezetői, sőt vezérigazgatói posztjait is az üzleti ismeretekkel rendelkező CDAO-k fogják betölteni. Amikor a vezetők megkérik Peri-t, hogy írja le a szerepét, ő egyszerűen így válaszol: “Üzleti vezető vagyok, aki mély digitális, adat- és analitikai szakértelemmel segíti az üzlet átalakítását és növekedését”. Amikor az adatmenedzsment és az architektúra összetevő elsődleges, az üzleti célok pedig másodlagosak, akkor a CDO-k küszködnek.
Ez talán egy kicsit túlzás. De maradj velem. Amikor a lányom kicsi volt, nagyon türelmetlen volt. Fogalmam sincs, honnan örökölte. Mindenesetre fürdés után mindig úgy öltözött fel, hogy nem szárította meg magát rendesen. Ez vezetett a “nedves zokni példázatához”.
Először is, meg kellett találnia a zoknit. Gyakran rossz fiókban volt. És soha nem ott, ahol a párja. Miután végre sikerült összepárosítani a zoknikat, jött a következő frusztráció: az egykor száraz zoknit fel kellett húzni a vizes lábára. És ez a zokni korai tönkretételének biztos módja. A láb és a zokni interface-elése sokáig tartott, nehéz volt, és mire végre elkészült, már a lába és a zoknija is nedves volt. Ekkor a folyamat megismétlődött a másik lábán.
Mi köze van ennek az adatmenedzsmenthez és az adatirányításhoz (data governance-hoz)? Gondoljunk a zoknira úgy, mint a nyers adatokra, amelyeket először nem találunk meg (silók, elérhetőség), majd nem tudunk megfeleltetni (kategorizálás, minőség). Ezután a zokni lábra való felhúzása fájdalmasan nehéz (folyamat, adatmenedzsment), és a végeredmény egy nedves zokni (adatirányítás, minőség).
Mennyi erőfeszítés, és az eredmény messze nem az, amire számítottunk. Legjobb esetben is szuboptimális. Komoly frusztrációt okozott, amíg elvégeztük, mégis folyamatosan ismételjük az egészet. Nincs időnk arra, hogy megpróbáljunk javítani a folyamaton, kivéve a zokni kanyarjainak levágását, ami végül tönkreteszi a zoknit (hibák megjelenése, az adatokba vetett bizalom csökkenése).
És itt a lényeg. MI A ZOKNIT HIBÁZTATJUK. És nem két zoknink van, a szervezetünk nem kétlábú, hanem olyan, mint egy virágzó százlábú. Több száz, több ezer zoknink van, és arra vagyunk kárhoztatva, hogy folyton a vizes lábunkon húzzuk őket.
Itt törik meg a metafora. A különbség az, hogy a lányom megtanulta, hogyan kell tennie. Látta, hogyan öltözködik a többi gyerek (egy szülőtől nyilván nem fogadott el tanácsot), és rájött, hogy van egy egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé frusztráló módja annak, hogy a nedves lábtól a száraz zokniig eljusson.
Az a kör, amelyet nehezen tudunk megtörni az adatkezelés és -igazgatás terén, az, hogy “soha nincs idő arra, hogy jól csináljuk, de arra mindig van idő, hogy kétszer csináljuk meg”. Külön-külön mindenki belátja, hogy ez egy nonszensz. Kerüljünk azonban egy olyan szervezetbe, aminek merev a kultúrája, ahol megszokottak a funkcionális silók, miközben a változások őrült ütemben zajlanak – és úgy tűnik, azonnal elfelejtjük az egyéni bölcsességünket.
Ezért a technológia soha nem fog megmenteni. A kultúrával kell kezdeni, és ha nem tudunk a miérteken változtatni, akkor soha nem jutunk el a hogyanokhoz. A technológia természetesen fontos, de ha nem összpontosítunk először a helyes megoldandó problémára, akkor csak gyorsabban fogjuk mozgatni a vacak adatokat.
Tehát 1. lépés: ne hibáztassuk a zoknit, 2. lépés: vegyünk rá mindenkit, hogy ne hibáztassa a zoknit, 3. lépés: találjuk ki, hogyan magyarázzuk meg, hogy a zokni vizes marad, hacsak nem teszünk ellene valamit. 4. lépés: kezdjünk hozzá, változtassunk, mutassuk meg, milyen értéket képvisel, ha másképp csináljuk.
Tedd a mai napot a zoknis fiókod rendbetételének napjává. Túl sokáig éltünk vizes lábbal!
Az adatigazgatás az adatbirtoklásól szól, arról, hogy, ha valakinek döntést kell hoznia a megosztott adattal kapcsolatban, akkor az gyors lehessen, a folyamatok, a szerep- és felelősségi körök egyértelműek legyenek, és a döntés a lehető legjobban szolgálja a vállalat érdekeit.
Ha egy nagyobb szervezet adatkonfliktus esetén képtelen gyors döntést hozni vagy hónapokat tölt a megfelelő cselekvési irány meghatározásával, akkor az frusztrációhoz, további átdolgozáshoz, a potenciális bevételek elvesztéséhez és ügyfél-elégedetlenséghez vezet. Gyakran elsiklanak fölötte, hogy mindez a törzsadatokra vezethető vissza.
A gyártóvállalatoknál sokszor egy Business Process Owner felel egy adott funkcióért vagy osztályért, például az értékesítésért, a gyártásért, a logisztikáért vagy az ellátási láncért. Ezek a BPO-k felelnek a folyamatuk igazgatásáért, és ha rögzítenek egy változtatási kérelmet, ami módosítaná a folyamatot vagy eszkalálni kell egy problémát, akkor ők azok, akik kiértékelik, konfigurálják és megvalósítják, vagy éppen elvetik azt.
Ehhez hasonló módon az IT-részlegekben Product Ownerek igazgatják az eszközöket, a rendszereket és az üzleti oldalról érkező, azok módosítására irányuló változtatási kérelmeket. Az adatoknál azonban ez nem jellemző.
Az adatokat egyszer gyűjtik be, de utána sokszor használják fel őket. Egy helyen keletkeznek, de különböző csapatok, különböző végcéllal, sok helyen használják őket. Ebből származik a konfliktus, mert a különböző funkciók vagy telephelyek nem tudnak megegyezni például egy olyan apróságban, mint, amilyen a mértékegység.
Hasonlóan ahhoz, ahogy a technológiai folyamatokat BPO-k felügyelik, vagy, ahogy az IT-részlegen Product Ownerek dolgoznak, az adatoknál is szükség van Data Ownerekre. A vállalatának, tehát szüksége van az adatigazgatásra.
Az adatigazgatás azonban nem egy projekt. Nem arról van szó, hogy elég egyszer megvalósítani, és utána nincs több dolgunk vele. Ennek a folyamatnak sosincs vége. A létrehozását lehet egy adott időkereten belül végrehajtandó projektként kezelni, de ha utána nem épül be a mindennapokba, és nem működtetik aktívan, akkor egy adott ponton el fog fogyni a lendülete.
Data Governance Officer – Ki a megfelelő személy?
Olyasvalakit kell ezzel a feladattal megbízni, aki érti, miről szólnak a döntések, és kapcsolatban áll a napi ügyvitellel, de ugyanakkor elég magas a pozíciója, ahhoz, hogy irányítson, és bízni lehet benne, hogy helyes döntéseket fog hozni.
Lehet olyan személy is, aki több telephelyen található létesítményekért is felel, ezért egy csapat helyi vagy funkcionális Data Advisornak kell támogatnia a munkáját. Ily módon a Data Ownerek probléma esetén helyi tanácsot és hatáselemzést kaphatnak.
Egy nagy, globális szervezetben akár 10 globális Data Owner is dolgozik, akiket akár több száz Data Advisor támogat. Az előforduló adatkonfliktusok megoldási folyamatának kezeléséhez, irányításához és előmozdításához javasolt egy kifejezetten ezzel foglalkozó globális adatigazgatási csapat felállítása, hogy gondoskodjanak a folyamat sikeres kidolgozásáról.
Nagyon fontos, hogy a szervezet egészére kidolgozzák és megvalósítsák az egyes osztályok eszkalációs útvonalait, és fontos, hogy ezeket kövessék is a munkatársak. Ezek a folyamatok mégis nagyon sok vállalatnál hiányoznak.
A Data Governance Officer (adatigazgatási igazgató) feladata, hogy az adatigazgatást és a karbantartást oly módon valósítsák meg, hogy az adat eljusson a forrástól a célig, és ott megfeleljen a céladatokra vonatkozó feltételeknek (más néven a közös nyelvnek).
Az ő feladata az is, hogy az adatpolitikák, -folyamatok és -szabványok összehangoltak maradjanak a projekt élesedése után is. Innentől már inkább adatkarbantartásról és minőségbiztosításról szól a munka.
Hogyan lehet bevonni a munkatársakat az adatigazgatási projekt megvalósításába?
Ha a szervezet különböző szintjein (üzemeltetési, taktikai, stratégiai) dolgozó munkatársak nem tudnak felkészülni vagy nem értik, hogy mi történik, akkor a változás nem fog működni.
Kulcsfontosságú az adatigazgatást övező tévhitek eloszlatása és az üzleti előnyök bemutatása. A „De ebben mi a jó nekem?” jellegű kérdésekre érdemes egy „kortesbeszéddel” készülni, amely könnyen érthetően magyarázza el, mit, miért tesznek, hogyan működik majd a rendszer, mik lesznek a szerepkörök, mik lesznek a változás hatásai és, mi az ütemterv.
Az egyén könnyen belefeledkezik a saját szerepkörébe, a saját osztályán zajló munkába, és nem jut ideje arra, hogy egy kicsit körbenézzen és lássa, mi történik körülötte. Az adatigazgatás egyik feladata, hogy összehozza a Data Ownereket, hogy bemutathassák egymásnak, min dolgoznak éppen.
Ezekkel az interakciókkal az is feltérképezhető, hogy a vállalat különböző részein milyen adatelemeket hasznosítanak. Gyakran előfordulnak olyan átfedések, amelyben több osztály ugyanazt az információt használja, csak eltérő módszerrel.
Ennek a tudásnak a birtokában kiértékelhető az adat minősége, hogy megfelelően tartják-e karban, és, hogy a munkatársak értik-e, hogyan kell karbantartani az adatokat. Amennyiben ez utóbbi tudás hiányos, akkor, például képzési anyagok összeállításával lehet ezen javítani.
A munkatársak bevonása és a megfelelő képzés központi szerepet játszik abban, hogy rendelkezzenek az előrelépéshez szükséges tudással és információval. Kihívást jelenthet minőségi képzési anyagok összeállítása, mert ez az az egyes csapatok együttműködését is igényli, hogy közösen hozzanak létre egy felhasználóbarát és könnyen feldolgozható anyagot. Érdemes azonban időt szánni a helyes kivitelezésre, mert ezzel sok munkát lehet megspórolni később.
Mi az data governance jövője?
Az adatigazgatás egyre aktuálisabb kérdés lesz, és egyre nagyobb szükség lesz rá. Szinte az összes szervezetnél zajlik valamilyen formában a digitális átállás, ami azt jelenti, hogy a digitális megoldásokat megbízható információkat hasznosító, adatvezérelt folyamatokkal támogatják.
Ezeknek az átállásoknak a megvalósításához kritikusan fontos a törzsadat. A szavatos törzsadatokhoz adatminőséget kell biztosítani, ami viszont az adatigazgatás és adatbirtoklás által működtetett szabályokon és szabványokon alapszik.
Sokat hallunk az adatvezérelt döntéshozatalról, de sokan nem tudják még, melyik adatra alapozhatják a vállalat vezérlését. Ha mégis tudják, akkor kérdés, hogy az adat megbízható-e. Mik a minőségi szabványok? Meg lehet bízni bennük? Ha a válasz igen, akkor jó eséllyel az Amazonról beszélünk. Ha a válasz nem, akkor jó eséllyel adatigazgatásra lesz szükség.
Az adatvezérelt vállalat, nem egy íróasztalom megszületett elméleti koncepció, hanem a gyakorlatban kialakult modell. Vendégszerzőnk az elmúlt években intenzív, adatokhoz kapcsolódó termékekkel foglalkozott különböző szektorokban. Ott szerzett tapasztalatait az alábbiakban foglalta össze:
1. Ha algoritmusokkal dolgozunk, a fő mozgatórugó a probléma legyen, ne a technológia.
2. Problémamegoldáskor értsük meg a folyamatot, mielőtt egy kontextusba nem illő módszert próbálnánk meg erőltetni.
3. A folyamat megértéséhez pedig a dolgozók napi feladatait kell ismerni.
4. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk együttműködni a dolgozókkal, tisztelnünk kell őket és a tudásukat. Ennek hiánya a projekt kudarcához vezethet.
5. A megoldásnak fel kell használnia a dolgozók rálátását a folyamatokra. Ha ők úgy érzik, hogy részesei a megoldás kialakításának, jobb munkát fognak végezni.
6. A nagy szervezetekben az írásba fektetett folyamatok önmagukban nem fogják megváltoztatni az alkalmazottak által megszokott munkamenetet. Rengeteg kommunikáció kell ahhoz, hogy ez működjön.
7. A megoldással új lehetőségeket kell teremteni az alkalmazottaknak, és meg kell tanítani őket, hogyan használják ezeket.
8. A technológia segítségével a tanulási folyamatokat néhány évről akár néhány hónapra lehet csökkenteni.
9. A technológia segítségével megszabadulhatunk egyes függőségektől, és idővel önfenntartó megoldásokat építhetünk ki.
10. Iteratívan fejlesszen, és lépésenként javítsa a projektet/terméket.
Ezt a 10 pontot kell szem előtt tartani intenzív, adatokhoz kapcsolódó termékek fejlesztésénél. Ezek segíthetnek egy adatvezérelt vállalat kialakításában. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy egy nagy szervezetnél projektek tucatjaira van szükség ahhoz, hogy a kultúraváltás végbemenjen. Az adat- és a “vélemény-vezérelt” vállalat között a különbséget a vállalati kultúra jelenti. A kultúra az alkalmazottak gondolataiban él, és arról szól, hogy ők hogyan gondolkoznak és dolgoznak nap mint nap.
Az átalakulás során segíteni kell az alkalmazottakat szokásaik megváltoztatásában, és meg kell mutatni nekik, hogyan tudják a rendelkezésre álló eszközökkel javítani a mindennapi folyamatokat. Ahhoz, hogy részesei legyenek a változásnak, lehetőségeket kell számukra teremteni, be kell őket vonni és meg kell nekik mutatni, hogy a megoldásokat ők maguk is képesek alkalmazni a munkájukban.
Egy “vélemény-vezérelt” vállalat vezérigazgatójaként könnyen találhat olyan tanácsadókat, akik azt ígérik, hogy egy éven vagy akár pár hónapon belül át lehet alakulni adatvezérelt vállalattá. Az igazság azonban az, hogy, ebből semmi nem fog megvalósulni, ha nem emelik ki a kultúrát, mint az egész folyamat mozgatórugóját. Ezek a tanácsadók először valószínűleg az emberek napi munkáját segítő termékeket fogják bevezetni. Ez rendben is van, de, ha nem foglalkoznak kiemelten a kulturális hozzáállással, akkor elbukik az egész projekt, és semmi hozadéka nem lesz a rá fordított összegeknek.
Több éves tapasztalatra alapozott javaslatom, hogy az erőforrásokat az alkalmazottakra fordítsa, de ne csak egy pár kiválasztottra, hanem valamennyiükre. Tanítsa őket, segítsen nekik máshogy gondolkozni, és persze legyen ön az első, aki változik. Egy átalakítási projektnek nincsen jobb arca, mint a vezérigazgató maga.
A cikk szerzője Miguel Diaz, Global Head of Data Engineering, RappiBank Columbia. A legtöbb munkatapasztalatát a legnagyobb kolumbiai vállalatoknak dolgozva szerezte. Megfordult a banki, az egészségügyi, a telekom, a kiskereskedelmi és az állami szektorban is. Jelenleg a Rappinál, az első kolumbiai “unikornisnál”, az egyik leggyorsabban növekvő dél-amerikai startupnál dolgozik.
1. Az üzleti érdekeket tartja elsődlegesnek, és nagyvállalati szinten gondolkodik. 2. Iránytűként használható jövőképet nyújt. 3. Arra fókuszál, hogy az adatokat szervesen beillessze a meglévő vállalati kultúrába. 4. A stratégiai célkitűzésekhez rendeli az adatstratégiát. 5. Tudja, hogyan kell feltenni az üzleti kérdéseket, hogy azok támogassák a folyamatokat/döntéseket. 6. A nagyvállalati use-case-ek alapján határozza meg a prioritásokat. 7. Az üzleti és az adatmenedzsment csapatokkal is együttműködik, hogy adatfeltérképezés alapján valódi prioritásokat tudjon felállítani. 8. Összeállítja és számszerűsíti az értékalapú adatstratégiák üzleti modelljét (ld. adatmonetizálás). 9. A jövőbeni működési modellt építi: Data Governance, kiválósági központot, képességeket, stb. 10. Értékvezérelt ütemtervet állít össze és valósít meg, miközben számításba veszi az embereket, a folyamatokat, a vállalati kultúrát és az eszközöket/technológiákat. 11. Tudja, hogyan alkalmazza a gyors értékteremtés eszközeit: a design thinking koncepciókat, a canvas-okat, a keretrendszereket, és egyéb folyamatgyorsításra alkalmas eszközöket. 12. Ismeri az data pipeline-t és annak előnyeit. 13. Az üzleti nyelvezetet használja, amit később képes adatkoncepcióba is átültetni. 14. Együttműködik az üzleti, a technológiai és az adat részlegekkel is.
Manapság a vállalatok bővelkednek a hasznosítható adatokban, amik – megfelelően felhasználva – a bevételnövelés forrásai lehetnek. Legyen szó akár vásárlói hűségprogramok fejlesztéséről, fogyasztói és szervezeti viselkedést értelmező elemzésekről, új termék- és szolgáltatások bevezetéséről, vagy egyszerűen csak az innováció felgyorsításáról: az adatokkal új lehetőségek nyílnak meg a vállalatok előtt. Ahhoz azonban, hogy ezt az új erőforrást teljeskörűen ki lehessen aknázni, a leghasznosabb adatokat vállalatszerte meg kell osztani a felhasználókkal.
Az egyre dagadó adatfolyam azonban felvet egy fontos kérdést. Tudunk-e az érzékeny vagy az üzletvitel szempontjából bizalmas adatokból megfelelő értéket teremteni? Vagy az adatok inkább csak kockázatot jelentenek, hiszen a személyes adatokat védő jogszabályok miatt, ezek az adatok fokozottabb vizsgálat alá esnek?
Mi lesz ennek az eredménye? Az adatokkal szemben bizalmatlanná váló szervezetek ahelyett, hogy az egész vállalat számára lehetővé tennék az adatok elérését, inkább korlátozzák a hozzáférést. Pedig az adatok demokratizálásával új értékeket lehetne teremteni, például egy szélesebb körben elérhető adatpiactérrel javítható lenne a marketing vagy a működési hatékonyság. Ehhez azonban kulcsfontosságú a bizalom kiépítése. De hogyan is lehet megteremteni a bizalmat az adatok iránt?
A “megbízhatóság igazolásával” hamar érhet el megbízható eredményeket
Mi is ez a “megbízhatóság igazolása” (“trust insurance”), és hogyan juthatunk hozzá megfelelő adatigazgatással? Ha egy szervezet az adataiból akar értéket teremteni, akkor ahhoz jó adatokat kell használnia. A jó adatokat viszont csak kontrollált folyamatok révén lehet előállítani. Ezek biztosítják, hogy az adatok egyszerre a célnak megfelelően pontosak, és a külső-belső előírásoknak megfelelően védettek legyenek. A szervezeteknek olyan adatigazgatási stratégiára van szükségük, ami szabályozza a megfelelő adathasználat minden aspektusát, összhangot teremt a jogszabályok és belső előírások között, és az üzleti és technológiai oldal párbeszédében a felhasználás céljára irányítja a figyelmet.
Az IDC felmérése szerint világszerte évente 61 százalékkal nő az adatmennyiség. Ilyen ütem mellett 2025-re 175 zettabájtnyi adatot tárolnak majd a világon. Ez a szám nemcsak döbbenetes, de ha túl sok adatot kell kezelnünk, akkor megkérdőjelezhetővé válik, hogy hasznosak-e még egyáltalán (feltéve, hogy tudjuk, mit hol tárolunk éppen). Sőt, a mennyiséggel növekszik a kockázat is, hogy nem az adatigazgatási szabályoknak megfelelően kerülnek felhasználásra.
A megfelelő felhasználáshoz szükség van egy megbízható adatigazgatási módszerre, és a sikernek az is feltétele, hogy a szervezetet rá lehessen hangolni a használatára. Az érdekelt felek koordinálása, az adatfelhasználásról szóló szervezeti politikát áthágó esetek orvoslása az adatkezelők felelőssége, akiket a főbb feladatok automatizálásában mesterséges intelligencia alapú eszközök segítenek.
Az Informatica kidolgozott egy 6 lépésből álló folyamatot, ami az adatigazgatási módszerek legjobb gyakorlatán alapul. Ha ezeket megfelelően alkalmazza, hamar demokratizálhatja az adatait, hogy aztán megbízható módon használhassa azokat. Virágzó adatpiacteret építhet ki és egész szervezetében felgyorsíthatja az adatalapú, tájékozott döntéshozatalt. Ráadásul, a folyamat vezetésével megbízott CDO-t és az adatkezelőket hősökké teheti, akik kimutatható értéket teremthetnek a vállalat számára.
A megbízható adatok segítségével történő demokratizálásához 6, egyformán fontos lépés vezet:
Dokumentálás és együttműködés
Az adatok demokratizálásának első lépése az adatigazgatás alapjainak lefektetése, és azok dokumentálása. Olyan kultúrát kell teremteni, ami együttműködésre és dokumentációra épül. A legaprólékosabban kidolgozott terv sem fog működni, ha hiányzik az együttműködés kultúrája. A Boston Consulting Group (BCG) felmérése szerint a vállalatok 60 százaléka fejletlennek tartja saját adatigazgatási képességeit. Akárcsak egy felhőkarcoló felhúzásánál, ha nincsen biztos alap, akkor a felső emeletek – esetünkben az adatok demokratizálása – egyszerűen összeroskadnak. Hol tart most a szervezete?
Térképezze fel és rendszerezze az adatokat
Ha az adatigazgatás – megfelelően dokumentált – keretrendszere felállt, és sikerült megteremteni egy adatbarát, együttműködő vállalati kultúra alapjait, akkor itt az idő, hogy nekilásson az adatok feltérképezésének. Egyes szervezetek felcserélik az első és a második lépést, de a McKinsey szerint, ha nem áll rendelkezésre egy adatnyilvántartás, akkor a felhasználók idejük 30-40 százalékát kereséssel fogják tölteni, és kevesebb idő marad az elemzésre és a cselekvésre. Az adatok felderítése kulcsfontosságú, a rendszerezés pedig használhatóvá és hasznossá teszi az adatokat a felhasználók számára. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy fel tudják mérni, mennyire felel meg egy adott adatkészlet az igényeiknek.
Adattisztítás és törzsadatképzés
A következő két lépés célja az adatok megbízhatóvá tétele. A szervezetek 60 százaléka küzd adatai minőségével és bonyolultságával. Az adattisztítás során az adatok elemzésre történő előkészítése zajlik. Eltávolítják vagy kijavítják a helytelen, hiányos, irreleváns, duplikált vagy nem megfelelő formátumú adatokat. A tisztítás után a törzsadatképzés feladata, hogy egyetlen hiteles forrás jöjjön létre.
Az adatok védelme és nyomonkövetése
A “bizalom” két kulcselemének egyike az adatminőség, a másik pedig a személyes adatok védelme. Az adatokhoz való biztonságos hozzáférés egyik elengedhetetlen feltétele, hogy az érzékeny adatok védve legyenek a figyelmetlenségből bekövetkező, nem szabályszerű használattól és a szándékos biztonsági támadásoktól. Ha az adatokat demokratizálni akarjuk, akkor meg kell előzni, hogy súlyos bírság és hírnévromlás sújtsa a vállalatot az adatvédelmi előírások be nem tartása miatt. Az adatfelhasználás nyomonkövetése is elengedhetetlen az átláthatóság biztosításához. A szervezet így tiszteletben tartja a fogyasztó megfelelő adatfelhasználásra vonatkozó jogait, például, hogy az érintettek hozzáférhessenek a róluk tárolt adatokhoz.
Adatszolgáltatás és -fogyasztás
Az ötödik és hatodik lépés arról szól, hogy az adatokat összekészítjük, és eljuttatjuk a megfelelő helyre, a megfelelő formában a megfelelő felhasználókhoz, hogy aztán ott könnyen megtalálhatóak, elemezhetőek és hatékonyan felhasználhatóak legyenek. A szervezeteknek gondoskodniuk kell arról, hogy az adatokból – összegyűjtés, átalakítás, feldolgozás révén – magas minőségű és szabályozottan felhasználható adatkészleteket hozzanak létre, még mielőtt az üzleti felhasználók hozzáférnének és elkezdenék használni az adatokat.
Kezdődhet az értékteremtés
Végül, az így létrehozott jó minőségű, megbízható és védett adatkészleteket hozzáférhetővé lehet tenni egy adatpiactéren. Ez olyan, mint egy belső felhasználásra kialakított webshop, amelyben a vállalati felhasználók adatok között válogathatnak. Ez egyszerűsíti és automatizálhatóvá teszi a felhasználók dolgát, amikor az adatok között keresnek, nézelődnek vagy “shoppingolnak”. Az adatpiactér „vásárlói” megfelelő jogosultság birtokában hozzá is férhetnek az adatokhoz, hogy aztán a vállalat adatigazgatási elveinek megfelelően felhasználva őket új értékeket teremtsenek.
Manapság az üzleti vezetőktől, köztük az adatgazdálkodási igazgatóktól, üzletágvezetőktől és egyéb adatkezelőktől is elvárják, hogy minél több értéket teremtsenek az adatokkal. Természetesen a legértékesebb eredmények gyakran eleve értékes adatokból születnek. Az ilyen adatok azonban nem megfelelő adatigazgatás esetén belső visszaélések vagy akár potenciális külső kiszivárogtatások célpontjaivá is válhatnak. A digitális átállási programok elindítását gyakran hátráltatjaaz a paradoxon, hogy az adatokat úgy kéne széleskörűen felhasználni, hogy közben ne csorbuljanak az adattulajdonosok tulajdon- és személyiségi jogai.
Adatelemzés vásárlói hűségprogram kiépítésa, felhőbe való migrálás az adatfelhasználás bővítésa, vagy vállalati szintű önkiszolgáló adatpiactér kialakítása: ezek a projektek az adatok kitettsége miatt kockázatosak. Az üzlet aligha kap zöld utat a személyes adatok kiaknázására, amíg nincsen megfelelő rálátás arra, hogy mekkora az “adatsértés” kockázata, és mik lehetnek ennek az anyagi konzekvenciái.
A digitális átállás körébe olyan projektek tartoznak, mint például a felhőbe történő migrálás, a felhasználói élmény javítása és a működési költségek csökkentése. Ezek közös jellemzője, hogy a vállalati adatfelhasználás radikális átalakításával járnak, és ezt a változást csak adatigazgatási eszközökkel lehet hatékonyan kezelni.
Az adatigazgatás (Data Governance) az a szakterület, ami magában foglalja az adatfelhasználással kapcsolatos szabályokat, a politikákat, a szerep- és felelősségi köröket valamint az eszközöket, amik gondoskodnak az adatok pontosságáról, következetességéről, elérhetőségéről és biztonságáról.
Az alábbiakban három “Best Practice”-t mutatunk be az adatigazgatás területéről. Tapasztalatunk szerint ezek segítik az üzleti átalakítási tervek sikerét, csökkentik a bizonytalanságot, és garantálják a biztonságos és megfelelő adatfelhasználást.
1. Javítsa az érzékeny, személyes adatok minőségét és megbízhatóságát, hogy jobb 360 fokos képet kapjon az ügyfélről
Erre több módszer és stratégia létezik, de a lényeg mindegyikben azonos: meg kell érteni, hogy a fogyasztó mit vásárol, hogyan és kivel. A folyamat során az olyan adatokat, mint a név, a szállítási cím, a terméktípus, a rendelés nagysága meg kell feleltetni egymásnak. A nyilvántartások összekapcsolásával teljesebb képet kaphat a vásárlóról és javíthatja az adatok minőségét. Minél megbízhatóbb az ügyfélről alkotott kép, annál konkrétabb lépéseket lehet meghatározni – és megtenni – irányába.
2. Legyen következetes a meghatározások, terminológiák és metaadatok használata
Az adatigazgatásnak kell biztosítania, hogy az elnevezések szabványosak és következetesek, az adatelemek definíciói pedig letisztultak és szabatosak legyenek. De hogyan lehet ezt elérni? Egy asztalhoz kell ültetni az érdekelt feleket: az adatfelhasználókat, az üzleti vezetőket és az adattervezőket. Először nekik kell közös nyelvet beszélniük és átlátniuk a munkafolyamatokat. Csak ezután lehet elkészíteni az adatigazgatás működési politikáját, és definiálni az automatizálási szabályokat.
3. Előzze meg a jogosulatlan adathozzáférést, és szabályozza a megfelelő felhasználási módokat
Mindannyiunkkal szemben elvárás, hogy megfeleljünk a személyes adatok védelmét célzó szabályozásoknak, amit egyre gyakrabban törvényileg írnak elő. A felmérések szerint az érzékeny adatok kezelése iránti bizalmat erősítő lépések az üzlet számára is előnyösek. Az adatigazgatás nélkülözhetetlen szerepet játszik abban, hogy a vállalat képes legyen adatfeltáró és -osztályozó módszerekkel, valamint célzott folyamatokkal, politikákkal és működési szabályozással körülhatárolnia a védett adatokat. A vállalat így biztosíthatja, hogy az adathasználat során az adatok csak a szükséges mértékben legyenek kitettek, és csak jogosultak számára legyenek hozzáférhetők.
A feladat adott, de messze nem ennyire magától értetődő, hogy hogyan kell megvalósítani. Véges a bevethető erőforrás és az idő is, így automatizálásra, mesterséges intelligenciára és gépi tanulásra van szükség ahhoz, hogy felgyorsíthassuk a feltárást és operacionalizálhassuk az adatvédelmi előírásokat.
Az adatigazgatás felelősségén a szervezet valamennyi dolgozója osztozik, hogy az adatok felelősségteljes kezelésével csökkentsék a kockázatokat, és támogassák az adatok célzott használatát.
Az üzletvitel szempontjából kritikus adatokkal való napi interakciók elengedhetetlen részei egy vállalat sikerének. Miközben új lehetőségeket tárunk fel, mindannyian felelősek vagyunk az adatok védelméért. Ezért van szükség egységes megoldásokra és igazgatási modellekre, amik biztosítják az adatok kontrollált megoszthatóságát a vállalat minden szintjén.
Felfogni is nehéz, mennyi változást is kell jelenleg megélnünk. Miközben a koronavírus-járvánnyal küzdünk, óriási pénzügyi és technológiai nyomás is nehezedik ránk, hiszen a gazdaságot és a közösségeket újra kell indítanunk, ami néha teljes újjáépítést jelent. Ebben a munkában kritikus azoknak a szervezeteknek és vállalatoknak a szerepe, amik a gazdaság hajtóerejét képezik (bankok, kormányzati szervek, gyártó cégek, iskolák, energetika stb.).
Valamennyiükön nagy a nyomás, hogy képesek legyenek adatokat szolgáltatni a megalapozott üzleti döntések meghozatalához. Ehhez újra kell tervezzék rendszereiket, eszközeiket, folyamataikat.
Vannak, akik szerint ebben a helyzetben az adatigazgatás (data governance) egy kevésbé fontos, semmiképpen nem magas prioritású terület. Mi ezzel szemben úgy gondoljuk, hogy most van itt az ideje annak, hogy a szervezetek rendbe rakjanak néhány olyan problémát, ami hosszabb idő óta leginkább a szőnyeg alá söpörtek. A közös nevező nem más, mint az adat.
Mi lenne, ha Európa, Dél-Amerika és az Egyesült Államok epidemiológiai szakemberei (minden politikai megfontolást félretéve) megoszthatnák egymással a vírustörzsekre vonatkozó adataikat? Ennek segítségével jobban megérthenék a genetikai mutációk mértékét, a fertőzöttségi rátákat, a járvány természetét, és így jobban felkészíthetnék a védekezésre a közegészségügyi rendszereket.
Mi lenne, ha az iskolák, idősotthonok, a börtönök és közegészségügyi szervezetek szabványosítani tudnák a követett kritikus adatelemekre vonatkozó adatdefíniciókat? Ezzel jobban lehetne védeni a népesség legsérülékenyebb részét.
Mi lenne, ha ezeknek az adatoknak a megosztása közben meg is tudnánk védeni a páciensek, állampolgárok, ügyfelek személyiségi jogait?
MI lenne, ha a bankok, és más, kölcsönöket nyújtó intézmények kockázatelemző modelleket építhetnének, melyeknek köszönhetően jobban megelőzhetnék az olyan eseményeket, mint például a munkahelyek elvesztése. Közben olyan termékeket fejleszthetnének ki, melyek segítenének az ügyfeleinek átvergődni a bizonytalan időkön.
az adatok – forrásokon átívelő – azonosításának és definiálásának lehetősége,
Az adatok anonimizálása, tisztítása, szabványosítása és összegyűjtése megosztás céljából,
a különböző alkalmazásokból származó adatok profilozása, és szabványos üzleti és adatmenedzsment szabályok és adatvédelmi előírások alkalmazása
meghatározott felhasználói szerepkörökkel és felelősségekkel kialakított munkafolyamatok felépítése
a governance folyamatok gyorsítása és az adateszközök értékké válási idejének (time-to-value) gyorsítása
az adatok, a minőség és a szabályok közötti kapcsolatok vizualizálása a hibaelhárítás egyszerűsítésére
Sajnos, az újabb és jobb adatmenedzsment eszközök munkába állítása önmagában nem oldja meg varázsütésre ezeket a problémákat. Az adatigazgatás kialakításakor olyan infrastruktúrát kell tervezni, ami az új képességeket összekapcsolja az eredeti üzleti célokkal. A kérdés tehát, hogyan tudunk hatékony, globális epidemiológiai szemléletet kidolgozni, ami alkalmas a pandémia kezelésére? Hogyan tudjuk jobban megvédeni a nagyobb kockázatnak kitett embereket? Hogyan tudunk újabb olyan termékeket tervezni, amik átsegítik az ügyfeleket és a felhasználókat a válságon?
Ha a szervezetek olyan nyomás alatt állnak, mint napjainkban, hogyan volna lehetséges épp most az adatigazgatás bevezetése? Sok szervezet az ellátási lánc elapadását, az értékesítési modell felborulását, a büdzsé csökkenését látva erősen reaktív módra állt át.
Oszlassunk el néhány tévképzetet. Gyakran halljuk, hogy
az adatigazgatás munkaigényes, időigényes bürokratikus és lassú
az adatigazgatás program felállítása még jobban lassítja a dolgokat
Ennek épp az ellenkezője az igaz:
Egy jól megtervezett adatigazgatási program a kellő felügyeletet és irányt ad az adatmenedzsmentnek, felerősíti az adatok értékét és sokoldalúságát.
Segít a technológiai befektetések fontossági sorrendjének kiválasztásában, az üzleti célok és az azokat lehetővé tevő technológiák közötti egyensúly megtartásában.
Egy eredményes data governance modell tisztázza a felhasználók szerepkörét, felelősségét és az átadási pontokat, javítja a kommunikációt az adatmenedzsment csapat és, az üzleti felhasználók között
Hatékonyan csökkenti az adatminőséggel kapcsolatos hibaelhárításra és az üzleti célokat támogató adatok megtalálására fordított időt és erőfeszítést
Ha az üzleti és az IT adatkezelők az Adatigazgatási Tanácstól megfelelő felhatalmazást és együttműködési fórumot kapnak, ez elősegíti az osztályokon és silókon keresztüli kommunikációt.
Az adatsilók és az üzleti részlegek közötti kommunikációt segíti elő, ha egy data governance tanács segítségével az üzletet és az IT adatkezelőket együttműködésre sarkalljuk. Mindezt figyelembe véve, hogy engedheti meg a vállalat magának, hogy NE fejlessze adatigazgatási erőforrásait?
Valamennyien iszonyú nyomás alatt állunk., Az az elvárás, hogy sokkal érzékenyebben reagáljuk a változó piacokra, ugyanakkor együnk agilisabbak saját szervezetünkön belül. Ez azt is jelenti, hogy szembe kell néznünk alapvető, régóta meglévő, az éretlen eszközökből és/vagy szervezeti kultúrából származó gyengeségekkel. Semmi értelme, hogy vég nélkül ugyanolyan módszerekkel (végső soron sikertelenül) próbáljuk megoldani ugyanazokat a problémákat.
Az adatigazgatási kezdeményezéseket legjobb kicsiben indítani, egy releváns projekttel, így hamar érhet el üzleti sikert a vállalat. A szervezet határozza meg a sikeresség mérőszámait, törekedjen mérhető eredmények elérésére. Az Informatica Data Governance Keretrendszer jó kiindulópont új célok meghatározásához, értéket jelentő képességeket és üzleti fókuszú mérőszámokat generál.
Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. Kérjük, hogy a honlap használata előtt olvassa el a sütik használatára vonatkozó tájékoztatót az Adatvédelem oldalunkon! Az „Elfogadom, bekapcsolom a sütiket” gomb megnyomásával, vagy az ablak bezárásával beleegyezik az összes cookie (funkcionális, statisztikai, hirdetési, besorolással nem rendelkező) használatába. Amennyiben más sütibeállítást szeretne, akkor kérünk állítsa be a gombok segítségével, mely sütiket szeretne engedélyezni, majd zárja be az ablakot a mentéshez!
Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. Kérjük, hogy a honlap használata előtt olvassa el a sütik használatára vonatkozó tájékoztatót az Adatvédelem oldalunkon! Ha kész a beállításokkal a Mentés és elfogadás gombra kattintva zárja be az ablakot, amivel beállításai mentésre kerülnek.
Az elengedhetetlen sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Ezek a cookiek biztosítják a közösségi oldalakon történő megosztást, blogkommentelést, weboldalelhagyók aktuális akcióinkról történő tájékoztatását, vagy olyan információkat tudunk velük megjegyezni, amelyek megváltoztatják a weboldal magatartását, illetve kinézetét, erre példa lehet az Ön által előnyben részesített nyelv vagy a régió, amelyben tartózkodik.
Az adatok névtelen formában való gyűjtésén és jelentésén keresztül a statisztikai sütik segítenek a weboldal tulajdonosának abban, hogy megértse, hogyan lépnek interakcióba a látogatók a weboldallal.
You must be logged in to post a comment.