Felfogni is nehéz, mennyi változást is kell jelenleg megélnünk. Miközben a koronavírus-járvánnyal küzdünk, óriási pénzügyi és technológiai nyomás is nehezedik ránk, hiszen a gazdaságot és a közösségeket újra kell indítanunk, ami néha teljes újjáépítést jelent. Ebben a munkában  kritikus azoknak a szervezeteknek és vállalatoknak a szerepe, amik a gazdaság hajtóerejét képezik (bankok, kormányzati szervek, gyártó cégek, iskolák, energetika stb.). 

Valamennyiükön nagy a nyomás, hogy képesek legyenek adatokat szolgáltatni a megalapozott üzleti döntések meghozatalához. Ehhez újra kell tervezzék rendszereiket, eszközeiket, folyamataikat. 

Vannak, akik szerint ebben a helyzetben az adatigazgatás (data governance) egy kevésbé fontos, semmiképpen nem magas prioritású terület. Mi ezzel szemben úgy gondoljuk, hogy most van itt az ideje annak, hogy a szervezetek rendbe rakjanak néhány olyan problémát, ami hosszabb idő óta leginkább a szőnyeg alá söpörtek. A közös nevező nem más, mint az adat.

Eresszük kicsit szabadjára a képzeletünket:

• Mi lenne, ha Európa, Dél-Amerika és az Egyesült Államok epidemiológiai szakemberei (minden politikai megfontolást félretéve) megoszthatnák egymással a vírustörzsekre vonatkozó adataikat? Ennek segítségével jobban megérthenék a genetikai mutációk mértékét, a fertőzöttségi rátákat, a járvány természetét, és így jobban felkészíthetnék a védekezésre a közegészségügyi rendszereket.
•  Mi lenne, ha az iskolák, idősotthonok, a börtönök és közegészségügyi szervezetek szabványosítani tudnák a követett kritikus adatelemekre vonatkozó adatdefíniciókat? Ezzel jobban lehetne védeni a népesség legsérülékenyebb részét. 
• Mi lenne, ha ezeknek az adatoknak a megosztása közben meg is tudnánk védeni a páciensek, állampolgárok, ügyfelek személyiségi jogait?
• MI lenne, ha a  bankok, és más, kölcsönöket nyújtó intézmények kockázatelemző modelleket építhetnének, melyeknek köszönhetően jobban megelőzhetnék az olyan eseményeket, mint például a munkahelyek elvesztése. Közben olyan termékeket fejleszthetnének ki, melyek segítenének az ügyfeleinek átvergődni a bizonytalan időkön.

Mindezeknek a szcenárióknak a kulcsa a jobb adatmenedzsment képességek kiépítése:

• az adatok – forrásokon átívelő – azonosításának és definiálásának lehetősége,
• Az adatok anonimizálása, tisztítása, szabványosítása és összegyűjtése megosztás céljából,
• a különböző alkalmazásokból származó adatok profilozása, és szabványos üzleti és adatmenedzsment szabályok és adatvédelmi előírások alkalmazása
• meghatározott felhasználói szerepkörökkel és felelősségekkel kialakított munkafolyamatok felépítése
• a governance folyamatok gyorsítása és az adateszközök értékké válási idejének (time-to-value) gyorsítása
• az adatok, a minőség és a szabályok közötti kapcsolatok vizualizálása a hibaelhárítás egyszerűsítésére

Sajnos, az újabb és jobb adatmenedzsment eszközök munkába állítása önmagában nem oldja meg varázsütésre ezeket a problémákat. Az adatigazgatás kialakításakor olyan infrastruktúrát kell tervezni, ami az új képességeket összekapcsolja az eredeti üzleti célokkal. A kérdés tehát, hogyan tudunk hatékony, globális epidemiológiai szemléletet kidolgozni, ami alkalmas a pandémia kezelésére? Hogyan tudjuk jobban megvédeni a nagyobb kockázatnak kitett embereket? Hogyan tudunk újabb olyan termékeket tervezni, amik átsegítik az ügyfeleket és a felhasználókat a válságon?

Ha a szervezetek olyan nyomás alatt állnak, mint napjainkban, hogyan volna lehetséges épp most az adatigazgatás bevezetése? Sok szervezet az ellátási lánc elapadását, az értékesítési modell felborulását, a büdzsé csökkenését  látva erősen reaktív módra állt át.

Oszlassunk el néhány tévképzetet. Gyakran halljuk, hogy 

• az adatigazgatás munkaigényes, időigényes bürokratikus és lassú
• az adatigazgatás  program felállítása még jobban lassítja a dolgokat

Ennek épp az ellenkezője az igaz:

• Egy jól megtervezett adatigazgatási program a kellő felügyeletet és irányt ad az adatmenedzsmentnek,  felerősíti az adatok értékét és sokoldalúságát.
• Segít a technológiai befektetések fontossági sorrendjének kiválasztásában, az üzleti célok és az azokat lehetővé tevő technológiák közötti egyensúly megtartásában.
• Egy eredményes data governance modell tisztázza a felhasználók szerepkörét, felelősségét és az átadási pontokat, javítja a kommunikációt az adatmenedzsment csapat és, az üzleti felhasználók között
• Hatékonyan csökkenti az adatminőséggel kapcsolatos hibaelhárításra és az üzleti célokat támogató adatok megtalálására fordított időt és erőfeszítést  

Ha az üzleti és az IT adatkezelők az Adatigazgatási Tanácstól  megfelelő felhatalmazást és együttműködési fórumot kapnak, ez elősegíti az osztályokon és silókon keresztüli kommunikációt.

Az adatsilók és az üzleti részlegek közötti kommunikációt segíti elő, ha egy data governance tanács segítségével az üzletet és az IT adatkezelőket együttműködésre sarkalljuk. Mindezt figyelembe véve, hogy engedheti meg a vállalat magának, hogy NE fejlessze adatigazgatási erőforrásait? 

Valamennyien iszonyú nyomás alatt állunk., Az az elvárás, hogy sokkal érzékenyebben reagáljuk a változó piacokra, ugyanakkor együnk agilisabbak saját szervezetünkön belül. Ez azt is jelenti, hogy szembe kell néznünk alapvető, régóta meglévő, az éretlen eszközökből és/vagy szervezeti kultúrából származó gyengeségekkel. Semmi értelme, hogy vég nélkül ugyanolyan módszerekkel (végső soron sikertelenül) próbáljuk megoldani ugyanazokat a problémákat.

Az adatigazgatási kezdeményezéseket legjobb kicsiben indítani, egy releváns projekttel, így hamar érhet el üzleti sikert a vállalat. A szervezet határozza meg a sikeresség mérőszámait, törekedjen mérhető eredmények elérésére. Az Informatica Data Governance Keretrendszer jó kiindulópont új célok meghatározásához, értéket jelentő képességeket és üzleti fókuszú mérőszámokat generál.